Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)

II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.

32* A négyféle értelmezés marad Luther vezérlő szempontja egész zsoltárelőadásán keresztül. De ez nem jelenti azt, hogy Luther mindvégig minden egyes helyre mind a négy értelmet alkalmazza, sőt ez meglehetősen ritka eset. Legtöbbször megelégszik az allegorikus vagy misztikus értelem megállapításával, ami rendszerint egyenlő az egyházzal vagy a hívőkkel, amikor viszont a zsoltárt betű szerint Krisztusra vonatkoztatja.

11

8 Ez különben kifejezésre jut az egyes zsoltárok elé nyomtatott summariumokban is, amelyek az egyes zsoltárokat részint Krisztus szemétében elmondottaknak tekintik: oratio Christi;

11

9 vagy pedig mint Krisztusra vonatkozó oratio propheticát jelölik meg.

120 Utóbbi esetben tehát a sensus literalis egyértelmű a sensus propheticus-szal. Több esetben erősen elítéli Lyrai Miklóst, aki a zsoltárokat betű szerint Dávidra vonatkoztatta.

121 Legkevesebbet alkalmazza az anagogikus értelmet. Ellenben annál többet a tropologikus vagy morális értelmet, melyet a iustitia Dei igazi értelmének felfedezése után a fides-szel azonosít s az írás első és legfőbb értelmének minősít.

125 Míg a zsoltárelőadásban ez az allegorizáló és tropologizáló módszer mindvégig uralkodó marad, addig a következő előadásaiban szinte minden átmenet nélkül annyira háttérbe szorul, hogy a magyarázást lényegében már alig befolyásolja. Itt ugyan figyelembe vehetjük azt, hogy a 126. zsoltártól végig hiányzanak a scholionok s ebben a hiányzó részben esetleg már meg lehetett a fokozatos átmenet az allegorizálás elhagyásához. A római levélről tartott előadásban már úgyszólván csak egyes ószövetségi idézetek kapcsán tűnnek fel ennek a négyféle értelmezésnek a reminiszcenciái.

12

3 A galáciai levél előadásában a 4. fejezet 24. versével kapcsolatban, ahol az apostol maga is allegorizál, kissé bővebben emlékezik meg a négyféle értelmezés lehetőségeiről, de a maga részéről már inkább a betű és szellem szerinti értelmezést hajlandó megtartani, habár a négyféle értelmezést is megengedi azoknak, akiknek ez éppen tetszik.

12

4 A héberekhez írt levélről tartott előadásában ezzel szemben még elég sokszor nyílt alkalma a számos ószövetségi vonatkozás és idézet kapcsán ennek az allegorizáló képességének felújítására.

12

5