Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
I. LUTHER, MINT PROFESSZOR - 1. ELŐADÁSAI
fi loquio", vagyis, mondjuk, bibliaórának, vagy szemináriumi gyakorlatnak megfelelően, közvetlenebb beszélgetés formájában tárgyalt. Ilyen volt alighanem az idézett visszaemlékezésben említett Titusz-levélről szóló előadás és ilyen lehetett ugyancsak ez a Genesis előadás is." Biztos következtetést azonban Luthernak erre az egyetlen nyilatkozatára nem építhetünk; annál kevésbbé, mivel jóval későbbi időből származik és Luther későbbi nyilatkozatai különben is kronológiai tévedéseket tartalmaznak. Viszont a ránkmaradt első zsoltárelőadásának az eleje határozottan azt a benyomást kelti, hogy ez Luther első nyilvános egyetemi előadása. Bevallja ugyanis, hogy ez az előadás súlyos teherként nehezedik rá, de felsőbb parancsra mégis kénytelen megkezdeni, miután már hosszabb ideje hiába igyekezett elhárítani magától. 1 0 Nem lehetetlen tehát, hogy Luther doktorrá s professzorrá létele után is még vonakodott azt a feladatot elvállalni, amelynek betöltésére nem érezte magát eléggé alkalmasnak. Ilyenformán Luther első szorosabb értelemben vett egyetemi előadásának a már említett zsoltárelőadást kell tartanunk." Erről a zsoltárelőadásról nemcsak hogy biztos adataink vannak, hanem ami ennél is több: megvan jelentékeny részében Luther eredeti kézirata is, amely Kawerau 1885— 86-ban, a weimari nagy Luther-kiadásban megjelent átírásában lett hozzáférhetővé. 1 8 A kézirat két részből áll: egyik része Wolfenbüttelben, a másik Drezdában van meg. A wolfenbütteli kéziratnál a zsoltárok latin szövege nyomtatva van, még pedig a szokásosnál jóval nagyobb sorközökkel s a sorok között és a lapok szélein vannak Luther apró betűkkel írt megjegyzései, az ú. n. glosszák. Ez a kézirat már régebben is ismert volt: a 18. század első felében a hallei pietisták fel is használták, Rambach E. Frigyes másolatot készített róla, majd németre is lefordította s ez a fordítás jelent meg Walch ismert Luther-kiadásában. 1 9 A drezdai kéziratnak nincs nyomtatott része, hanem a zsoltárok egyes fontosabb szavaihoz nyújt, néha igen bőrenyúló magyarázatokat, ú. n. scholionokat. Ez a kézirat sajátságos módon igen sokáig rejtve maradt s csak 1874-ben
