A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai
hogy Isten maga megátkozta a földet, melyet alkotott. 19 ) A teremtésről és a szabad akaratról szóló eme fejtegetés hiányzik az ágostai hitvallásból, csupán a hitvallás apológiájának első cikkeiben találhatók nyomai f Ha az ágostai hitvallást terjedelem tekintetében összevetjük, az annak nyomán készült Confessio Pentapolitana,- Heptapolitana- és Scepusiana-val, látjuk, hogy nem szó szerinti átvételről, hanem pontos tartalmi kivonatról van szó, mely bár némely helyütt rövidebb, mint az eredeti, de másutt a bőséges szentírásbeli idézetek révén egyes hitcikkei terjedelmesebbek, mint az eredeti szöveg. A Confessio Scepusiana összeállítói, Megander és Obsopaeus, habár nagyon kevéssé önálló, de igen ügyes és tömör kivonatot szerkesztettek, mely a szepeségi ev. egyház fejlődésére és kialakulására mindenesetre nagy hatással volt. Sok fogalmat tisztázott és a hitélet terén megbízható zsinórmértékkel szolgált. A Confessio Heptapolitana a bőséges, sőt nem egyszer túlságosan gazdag bibliai idézetek miatt itt-ott terjengősnek, vagy túlzsúfoltnak tűnik fel, de a sok idézet nem fölösleges, mert arra szolgál, hogy a hitcikk igaz voltát a Szentírásból vett bizonyságokkal igazolja. A Heptapolitana és az ennek nyomán készült Scepusiana sok exegetikus elemet is tartalmaz s ezért a laikus közönség számára nehezebben érthető, mivel mindkét hitvallás elsősorban egyházi férfiak részére készült, kik előtt az elvont fejtegetések nem szorultak magyarázatra, míg az ágostai hitvallás egységes, amellett világos és könnyen áttekinthető képét adja az ev. tanoknak, mert világiaknak is volt szánva, kik theológiai kérdésekben kevésbbé voltak járatosak. Az ágostai hitvallást világi vezető férfiak is aláírták s annak sokkal inkább politikai jelentősége is volt, mint az annak nyomán összeállított felsőmagyarországi hitvallásoknak, melyeknek főcélja az volt, hogy a hit és az egyházi szolgálat terén egységet teremtsen s elsősorban a papságot tájékoztassa a hit igazságairól, de meghatározásaik szabatosság tekintetében legtöbbször nem állanak mögötte az ág. hitvallás szövegének. Teljesen mellőzik azonban a magyarországi hitvallások az ágostai hitvallásnak azt a részét, mely az egyes eretnekségek mibenlétével és tanaiknak cáfolásával foglalkozik. Ez abban leli *•) De creatione. 2.
