A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
A világi és egyházi elem paritását tehát csupán ily szűkebb s zárt körre határolt megállapításnak tekintette a zsinat akkor is, amidőn az egyetemes felügyelő jogköréről rendelkezett, s a megállapított jogkört a már elfogadott 12. §-al is összhangzónak találta. Az egyetemes felügyelő jogkörét ugyanis a zsinaton alkotott alkotmány 156. §-a a következőképpen határozza meg: „Az egyetemes egyház egyházi és iskolai felügyelője kormányozza és képviseli az ágost. hitv. evang. egyházat; egyik elnöke az egyetemes közgyűlésnek és hatáskörét az egyetemes közgyűlés szabályrendeletileg határozza meg". Kiegészíti továbbá e> rendelkezést a következő, 157. § is, amely arról intézkedik, hogy az egyetemes felügyelő hivatalos eljárásáról s általában az. egyetemes egyház életében fölmerülő nevezetesebb mozzanatokról az egyetemes közgyűlésnek évenként jelentést tegyen. Az egyetemes felügyelő eképpen — az egyházalkotmány szerint — nemcsak az egyetemes közgyűlésen való egyik elnökségre, hanem az egyetemes egyház képviseletére és kormányzására is felhatalmazást nyert, s amidőn ezekben a jogokban az alkotmány vele együtt, s jogaiban osztozva, a lelkészek közül senkit sem részesített, a világi és egyházi elem teljes paritását, a látszat szerint legalább, mégis csak súlyosn megsértette. A zsinat nem is haladt el szó nélkül e jogkör kodifikálása fölött* A felszólalók egy része az egyensúly megbontása miatt aggodalmaskodott, mások pedig újra az egyetemes felügyelői állás és a 12. §-ban megállapított alapelv közötti Összeférhetetlenségre utaltak. A zsinat nagy többsége azonban, úgy látszik, az egyetemes felügyelői hivatal nagy történeti múltját, szerepét, jelentőségét és az egyház egyetemes felügyelői hivatalt viselt világi vezéreinek áldozatos és érdemekben gazdag munkásságát oly sokra értékelte, 30 ) s az intézmény fenntartása mellett ép emiatt oly lelkesülten nyilatkozott meg, hogy az aggodalmaskodók most már nem az egyetemes felügyelői hivatal megszüntetését, hanem a lelkészi befolyás ennek megfelelő korrekcióját követel*°) E helyen említjük meg, hogy az egyetemes felügyelői hivatalt egyházunkban a következők viselték: Zay Péter báró 1758—88, Balogh Péter v. b„ t. t. 1788—1819, Prónay Sándor báró 1819—39, Zay Károly gróf 1839—186TJ, Prónay Gábor báró 1861—75, Zsedényi Ede v. b. t. t 1875—79, Badvánszky Antal báró 1879—82, Prónay Dezső báró 1883—1918, Solymossy Lajos báró 1918—22 és Radvánszky Albert báró 1923 óta.
