A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
vitában kialakult általánosabb megértése, mérséklőleg hatott a túlzottan kyriarchikus irány követeléseire is, s ép ezért, most már nem is annyira magát a mixtum regiment, s ezzel együtt az egyházi elem egyházkormányzati jogainak a leszögezését vették ostrom alá, hanem csupán az egyházi elem e jogainak a forrásait tették szigorú kritika tárgyává. Schwardtner Márton, aki a támadás megindította, azt bizonyította, hogy az egyház kormányzásának a jogai minden időkben a népet, illetőleg a gyülekezetet, tehát a világiakat illete s illeti. 47 ) Prónay Gábor báró Luthernek „A babiloni fogság" c. művre hivatkozott, amely szerint a papokat más kormányzati jog, mint Isten igéjének a hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása, nem illeti, nem tarthatnak tehát számot örökölt, „indelebili karakterű" jogokra. 48 ) Pongrácz Balthazár szerint pedig az egyháziak jogosultak lehetnek ugyan az egyház megbízásából, vagy a zsinat határozatai alapján, de semmiesetre sem isteni vagy természeti jogon, az egyházkormányzat gyakorlására. 49 ) A legmervebb tagadás álláspontjára egyedül Tihanyi Tamás helyezkedett, kifejtvén, hogy az egyház üdve és a közállam haszna azt követelik, hogy a világiak az egyház kormányzatát az egyháziaknak soha és semmi körülmények között át ne adják. 50 ) A mixtum régimen védelmére kelt egyházi elem csak részben helyezkedett arra a védelmi álláspontra, amelynek Michalicska János adott a leghatározottabban kifejezést, hogy a papoknak, mint szent hivataluknál fogva, az egyház legfőbb tagjainak, nincs szükségük kormányzati jogaik gyakorlásában az egyház megbízására, s hogy az egyházkormányzati jog a pap? ideától sem in concreto, sem in abstracto el nem választható. 51 ) Nagyobb részük azonban a szokásra, a gyakorlatra, az. 47 ) L. u. o. 66. 1. **) „Ezen ellenvetés, — írja Szeberényi, — nagyon fontosnak tartatott, kivált azok által, kik annak íróját tisztelve, e jelen zsinaton tekintélyül elfogadni vélték. Ezen nehézség hosszú vita után úgy lön megoldva hogy kimondatott, miszerint boldog emlékezetű Luther e helyen a róm. kath. hierarchiát és nem az ev. egyház vegyes kormányzatát tárgyalja, s nem máskép vehetők és értelmezhetők szavai." (L. Szeberényi id. m.-t. 67. 1.) 40 ) L. u. o. 70. 1. ") L. u. o. 73. 1. ") L. u. o. 67—68. 1.
