A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai
Kifejti a Szentírás alapján azt is, hogy a fennálló világi rend Istentől ered s a keresztyén vallás semmiképen sem irányulhat annak felforgatására, hanem inkább azt fenntartani segít. 2 ) Kissé hiányosnak mondható az augsburgi hitvallás annyiban, hogy nem hangsúlyozza eléggé, hogy a Szentírás minden keresztyén tan egyedüli forrása és hogy nem kél ki az ellen a kath. részről hangoztatott felfogás ellen, hogy a Bibliának egyedül a pápa a hívatott magyarázója. Igaz, hogy a bevezető részben határozottan kimondja, hogy az Evangélium Isten beszéde s keresztyén ember csak azt hiheti, aminek alapját a Szentírásban megtalálja, függetlenül az emberi rendelkezésektől. A gyónosról két helyen is szól az augsburgi hitvallás, a 11. és a 25. cikkelyben. A bűnvallás, mint az isteni megbocsátó kegyelem előfeltétele, fontos mozzanata a hitéletnek, de a fiübegyónás emberi találmány s feleslegesen gyötri meg a lelkiismeretet, azonkívül hiányos eredményre vezet, mert az összes bűnök felsorolása úgysem lehetséges. Mégis abban az egy esetben fenntarthatónak véli a hitvallás a fülbegyónást, ha valamely bűn felemlítése s az elnyerendő abszolució a rettegő lelket megnyugtathatja. Ez a mód alkalmas egyszersmind arra is, hogy ellenőrizze, vájjon kellően elkészültek-e a hívek a bűnbocsánat vételére s az Úrvacsorához méltatlanul ne járuljanak. 3 ) Bár az augsburgi hitvallás elsősorban az egyház békéjén akar munkálkodni s kifejezetten békeirat, mégis határozottan kikel éppen a hitegység s az egyház békéje érdekében, a tévtanok és a Szentírás hamis magyarázása ellen. Különösen a rajongók, a pelagiánusok, az újrakeresztelők s más szektarianusokkal bocsátkozik bővebben vitába. (5., 8., 9., 12., 16. és 17. §§*-ok.) Az egyházról szóló tant is tisztázni kívánja s (7. és 8. §.) megállapítja, hogy a keresztyén egyház az összes hívők és szentek egyessége. Isten ezen országa azonban tisztán szellemi birodalom, célja az Ige és a bűnbocsánat hirdetése a megtérőknek. A papok és püspökök hatalma tehát nem vonatkozik véges földi dolgokra, hanem egyedül az örök életre vezető javakra. 2 ) V. ö. Willkomm i. m. 40—41. 1. 3 ) ! U. o. 77. 1.
