A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.

Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai

Az egyházi rendről szól az augsburgi hitvallás 14. §.-a. Kimondja, hogy senki sem prédikálhat, vagy oszthat sacramentumokat, aki nem az egyházi rend tagja. Mivel azonban egyház mindenütt van, ahol Isten igéjét tisztán és igazán tanítják, a papi rend pedig emberi intézmény, az utóbbi nem elkerülhetetlenül szükséges az egyház létesüléséhez s annak nem is lényeges ismertetőjele. Az állam és az egyház viszonyáról szólnak a hitvallás 16. és 28. cikkelyei, melyek igen élesen megvonják a földi és szellemi ország közötti határvonalat. Ez a rész mutatja ki leginkább a pápai hatalom helytelenségét s az államnak az egyház rovására történő hatalmi túlkapásainak káros voltát. Az egyházi és világi rend — mondja a hitvallás —, ne vegyüljön öszsze és ne kerüljön egymással ellentétbe. Az augsburgi hitvallás kidolgozásánál Melanchthon felhasználta azt a terjedelmes anyagot, melyet György brandenburgi őrgróf összegyűjtetett és Augsburgba vitetett, továbbá a nürnbergi követek tervezetét is. A hitcikkek összeállítása, a hatalmas anyagnak összevetése a szükségesnek mutatkozó változtatások, kiegészítések és simításokkal együtt nagy feladatot rótt Melanchthonra, amellyel csak az utolsó napon, vagyis június hó 23.-án tudott elkészülni. Munkája annál nehezebb volt, mert hit dolgában maguk a németországi városok és ev. fejedelmek sem voltak egy nézeten s a felfogásbeli ellentéteket át kellett hidalnia. Az összehordott anyagot nem mozaikszerűen, száraz tételek alakjában adta közre, hanem átélés és kellő megfontolás után szűrte le a Confessioban munkájának meggyőződéssé érett eredményeit. Melanchthon békeszerető egyénisége és mesteri stílusa egyaránt nyomot hagyott a hitvalláson, mely hitvédelemből, — Apológiából, — emelkedett Confessiová s lett az egész evangélikus egyház zsinórmértékévé. Az augsburgi hitvallás nem egy ember hitbeli tanításainak foglalata, hanem kompromisszumok, tárgyalások nyomán kialakult tömör összefoglalása az ev. egyház sarkalatos tanainak, összeállítója távol tartja magát a vallási polemikus iratok szenvedélyes és gyakran támadó hangjától s a régi és az új egyház közötti közeledést és megértést akarja szolgálni. Nem zárkózik el ridegen a sveiczi reformatorikus törekvések méltánylásától sem, sőt Fülöp hesseni őrgróf vallási felfogásának is teret enged. Elmondhatjuk, hogy az Augsburgi Hit-