A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai
kas vezetésével, mely felszólította az egybegyűlteket, hogy lovagoljanak a császár elé, hogy at, a hozott instrukció értelmében, fogadják. 2 ) Népes küldöttség sietett fogadására, az augsburgi püspökkel élén és a várostól egy mértföldnyire eső Katzingen falucskánál várakozott a császárra, délután 5 óráig, mikor az kíséretével megérkezett. A fogadtatás nagyszerű és ünnepélyes volt; mindenki, még az uralkodók is, leszálltak lovaikról, csupán a pápai nuncius, a salzburgi és tridenti bíboros érsek maradtak, a hagyományokhoz híven, ülve a szamarukon. A pápai követ áldást osztott, amit a jelenlévők térdreereszkedve fogadtak, a szász választó azonban, a többi protestáns fejedelmekkel együtt, nem hajtott térdet a szertartás alatt, ami általános feltűnést keltett. A jelenlevő püspökök és prelátusok közül azonban senki sem akadt, ki a pápai prelátusnak latin nyelven válaszolni s őt üdvözölni tudta volna, mire Brandenburgi Joachim válaszolt neki rövid latin beszédben, amivel a császár nagyon meg volt elégedve. A mainzi érsek üdvözölte ezután a császárt, kinek nevében Frigyes phalzgróf válaszolt. Ezután a császár és kísérete lóra szállt és ünnepélyesen bevonult a városba. A díszes menetben részt vett Németország színe-java, világi és papi fejedelmei. A császár előtt közvetlenül János szász herceg, a főmarsall, kivont kardot vitt. A város-kapuban a polgármesterrel élén a városi tanács és a polgárság fejei fogadták az uralkodót, a székesegyházig vezető úton pompás mennyezet alatt haladt a császár, mely mennyezet oszlopait a városi tanácsnokok és a papi személyek vitték. A székesegyházban mondott ünnepi Te deum után ki-ki szállására vonult, a császár azonban magához hivatta a püspöki palotába a protestáns fejedelmeket, hogy velük a vallásügyi kérdések felől tanácskozzék. Rokona, Ferdinánd király útján tudatta az ev. rendekkel azt az óhajtását, hogy a másnapi úrnapi körmeneten vegyenek részt s hallgattassák el prédikátoraikat. A megjelent ev. férfiak határozottan kijelentették, hogy a körmeneten résztvenni nem hajlandók, mert az emberi rendelkezés, melynek a Szentírásban nyoma sincs s az ő vallásos meggyőződésükkel ellenkezik. Ferr dinánd király heves válasza után (ki tolmács gyanánt szerepelt németül csak keveset beszélő bátyja mellett), szenvedélyes 2 ) Az instrukciót közölte FöTStemanJi i. m. I. k. 248—252. L
