A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai
hangú vita fejlődött ki, melynek folyamán György brandenburgi-ansbachi őrgróf kijelentette, nyakára mutatva, hogy kész inkább rögtön letérdelni és fejét levágatni, mintsem hogy elveit így megtagadja. A császár megnyugtatni szándékozott a vitatkozókat (tört németséggel mondta az őrgrófnak: „Loewer Fürst, nit Kop ab! nit Kop ab!") 3 ) és gondolkodási időt adott másnapig. A protestáns fejedelmek álláspontja másnapra sem változott s az összesek nevében brandenburgi-ansbachi György őrgróf válaszolt a császárnak, mondván, hogy a processzióban való részvételt lelkiismeretükkel nem tudják összeegyeztetni. Az uralkodónak kérelem alakjában megismételt kívánsága sem járt eredménnyel s a tárgyalások miatt elhúzódott szertartást csak délben tudták megtartani, az ev. rendek részvétele nélkül. A prédikátorok elhallgattatására vonatkozó rendelkezés igen érzékenyen érintette az egybegyűlt ev. rendeket, azonban, Luther és Melanchthon tanácsát megfogadva, nem mertek e téren is szembeszállni a császárral, 4 ) június 17.-én azonban írásban benyújtották e tilalom visszavonására vonatkozó kérelmüket. Ez iratban hivatkoztak arra, hogy prédikátoraik a legtisztább igét hirdetik, azon egyházatyák tanításai nyomán, kiket az 1523-iki nürnbergi birodalmi gyűlésen vallási téren irányadókul elismertek. E tekintetben utóbb arra a megegyezésre jutottak, hogy a császár maga jelöl ki mind katholikus, mind protestáns részről szónokokat és közhírré tették, hogy senki más ne merjen igét hirdetni, csak az, kit a császár erre kiszemelt. Bár a rendelkezés gátolta az igehirdetést, mégis annyiban előnyös volt a protestánsokra nézve, hogy legveszedelmesebb ellenfeleiket katholikus részről elhallgattatta. V. Károlynak komoly szándéka volt a vallásügy rendezése, mert szigorú vallásossága indította erre. Naponta sokat imádkozott, alamizsnát oszttatott s június 19.-én meggyónt, hogy ily módon is erőt gyűjtsön a nagy feladathoz. A birodalmi gyűlés nagy ünnepélyességgel június 20.-án vette kezdetét. Elsőnek 8 ) U. o. 59. 1. lásd még ScMrrmacher Friedrich Wüh.: Briefe für und Acten zu der Geschichte des ReJAgionsgesprüches zu Marburg 1529. u. des Reichstages zu Augsburg 1530. Gotha, 1879. 58—59. 1. 4 ) U. ©. 47—57. L, ahoi Luther Melanchthon és más theologusok tanácsai közölve vannak. Lásd még FöTStemann i. m. I. k. 197—199. 1.
