Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
dönthetetlen sziklán épült fel. Kifakadt továbbá a prépost az ellen, hogy sokan a szent misét illetlen szavakkal ócsárolják, semmibe veszik és beszüntetik, az egyházi szentségek számát tisztán szeszély és tetszés szerint szabják meg, főleg a gyomornak élnek, a szüzességet szerzeteseknél és apácáknál kárhoztatják, a kolostorokat lefoglalják, a papoknak a házasságot megengedik, az üdvözitő keresztjét és a szentek szobrait felborítják és megszentségtelenítik; szűz Máriáról, akiről azelőtt himnusokat és dícsénekeket énekeltek, istentelen szavakban nyilatkoznak. A' pápát, püspököket, szerzeteseket, apácákat, szóval az egész papságot szidalmazzák, gyalázzák és gyűlöletessé teszik a laikusok előtt, azonfelül a királyok, fejedelmek és hatóságok tekintélyét megbecstelenítő szavakkal aláássák. Vannak, akik az egyházi szertartásokat teljesen feleslegeseknek minősítik és az apostolok idején uralkodó egyszerűséget akarják az egyházba visszaállítani és az egyházi törvények, kánonok mellőzésével a tiszta ev. tant óhajtják követni és a keresztény szabadságnak ürügye alatt bármit megengednek maguknak és kivonják magukat az egyházi bíráskodás és büntetés alól. Ezek gúny tárgyává teszik a gyónást, tisztítótüzet, vezeklést, böjtöt, a kánoni és más kegyes ájtatosságokat, a szentek közbenjárását, áldozómiséket, bünbocsátást és mindezt emberi találmánynak, haszontalanságnak és pénzszerzésre alkalmas eszköznek tüntetik fel. Az egyházi ren$ és fegyelem megbomlott, az engedelmeskedés és alázatosság kipusztult erények, mert ez a veszedelmes szekta mindent felforgat, megszentségtelenít és gyalázatos tanokat nemcsak világiak, hanem kötelességeikről megfeledkezett papok is a legkonokabbul hirdetik és terjesztik mindenütt. E tévelygők annyira megátalkodottak, hogy nemcsak hirdetik Luther tanait, hanem azonfelül még azon véleményen vannak, hogy mindaz, amit Luthertől hallanak, az az evangéliummal egyértékü. Sokan, jólleheí még nem ismerik a tanokat, de már is csatlakoztak az uj irányzathoz anélkül, hogy annak igazságáról meg volnának győződve. Kétségtelennek tartja Horváth prépost, hogy azért sújtja. őket az isteni gondviselés oly számtalan szerencsétlenséggel, mivel a valláson súlyos sérelmet követtek el. Miután maga a prépost szeme láttára terjed ez a szörnyű nyavalya és megmérgezi ez a tévtan a híveket, nem nézheti szó