Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
Kreutzer Gy. 1580-ban Suhner Gy.-nek az alsópoprádvölgyi fraternítás esperesének és még néhány szepesi papnak jelenlétében visszavonta flacíánusi tanait és erről reverzálist is állított ki. 78 ) Fláciánismusát Kreutzer Gy. Strassburgban is ünne-f pélyesen megtagadta és onnan visszatérve, Horváth Stansith G. meghívta őt a nagyeőri papi állásra, ahol már a szigorú lutheri irányzat és a Formula Concordíae lelkes híve és harcosa volt. 79 ) A flaciánismussal egyidőben fellépett a Szepességen a kryptokalvinismus is,' amely azonban amannál nagyobb harcokat idézett elő és túlkorán, mielőtt még az ev. egyház teljesen szervezkedett volna, megbontotta annak egységét. Az egyes felsorolt tények világosan mutatják, hogy Lőcse, Késmárk, Igló, Svedlér nevezetesebb és jelentőségteljesebb helyeken kívül, — ahol legelőször mutatkozott a reformáció, — elsősorban a Poprád folyó völgyében elterülő városokban és községekben terjedt el a reformáció és itt már 1560 körül befejezéshez jutott; a Hernád völgyében csak az 1580 körüli években öltött az általános és egyetemes jelleget. Végeredményül kijelenthetjük, hogy a XV/. század második felében a Szepesség teljesén protestánssá lett. 7, Az ev. egyház szervezői a Szepességen. Bogner Bertalan. — Serpilius (Quendel) Lőrinc. A reformáció mozgalma, melyet Fischer András és Leudischer György a Szepességen megindított, oly általános és egyetemessé vált 1544-óta, hogy magával ragadta annak legnagyobb ellenesét Horváth János szepesi prépostot, sőt a hithű és feddhetetlen jellemű Moller Györgyöt is, aki eddig mint a XIII. szepesi városi fraternítás esperese legkonokabban és sziklaszilárdan állott a régi egyház álláspontján. Moller Gy., aki Leudischer tanaínak legveszedelmesebb ellenharcosa, aki Kletskó János lőcsei rektort 1535.-ben eltávolította, mivel „az ifjúságot eltérítette az igazi keresztény útról" és a veszedelmes luthéránismust hirdette, 1 ) szintén behódolt az új vallásnak 1544-ben. 79 ) V. ö. Ráth Gy.: A felsőmagyarországi kryptokalvinismus. (Irodalomtört. Kozl. II. évf. 1893. 321. 1.) és lásd még Payr Sándor i.*m. 23. 1. *) ... et scholares iuvenes maximé infecit et a via Christiana errore fecit. (Wagner i. m. II. k. 177. 1.)
