Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

Moller Gy. megtérítője Bogner Bertalan,

2

) aki 1544-ben segédlelkésznek jött el hozzá Eperjesről.

3

) A hitéhez, meggyőződéséhez, tudományos felfogásához mélyen ragaszkodó Moller Gy.-öt csak nagytehetségű, szellemi és erkölcsi tekintetben magas fokon álló férfi téríthette meg. Bogner B. Moller megtérítésével jeles hittéritői képességeinek és egyúttal meggyőzni tudó szónoki tehetségének fényes tanújelét adta. Moller, aki eddig azért óvta lelkésztársait a segédlelkészek alkalmazásától, mert ezek voltak épen az új tanok veszedelmes terjesztői, most maga is segédlelkészének hitterjesztői működése folytán lett evangélikussá.

4

) Bogner B. szellemi fölényét és nagy tudását éreztette az új szepesi préposttal, Szaniszló, volt pécsi püspökkel szemben is, akit 1544. március hó 23-án Mollerrel együtt tisztelgés céljából felkeresett. Ez alkalommal is Bogneré a vezérszerep a vallásügyi tárgyalásoknál és ebéd után a prépost külön tárgyal vele sókat az ev. tanról és nem ellenzi, hogy a felesleges egyházi szertartások, amelyek a szentírásban nem fordulnak elő, ugyan nem rögvest, de kellő megfontolás után kiküszöböltessenek.

5

) Szaniszló prépost tehát messzemenő engedményeket tett Bogner B. közbenjárására az evangélikusoknak. Az evangélikusok tanait most már rövid időn belül befogadták az egész Szepességen. Hain G. ís az 1542-iki évet tartja fordulópontnak és határjelzőnek, míkof' az augsburgi hitvallás az egész Szepességen közismertté lett és már legtöbben vallották is ezt.

6

) Az evangélikusok önbizalma egyre nőtt és 2

) Az 1536/7. és 1538. években volt Bogner B. a wittenbergi egyetem hallgatója. (Franki V.: A hazai és külföldi iskolázt. a XVI. sz.-ban. Bpest 1874. 296. 1.) 3

) Matr. Moll. 458. 1. — Bogner B. eperjesi lelkészkedése előtt a sárosmegyei kisszebeni iskola iskolamestere volt és Eperjesre való meghivatása folytán Wittenbergbe ment, ahol 1542. április hó 12-én pappá avattatta magát (Magy Ev. Egyháztört. Emlékek i. m. 5. 1. és lásd Békefi R. i, m. 466. 1.) — 1541-ben még Brassóban van, ahonnét Stockei Lenártot Bártfára értesíti, hogy a reformáció erősen hódít. (Tört. Tár 1881. évf. 247—248. 1.) *) Matr. Moll. 391. 1. 5

) ... tarnen post prandia et illorum abitíonem, sit glória Deo, Evangelicam multum comendabat doctrinam, et de ceremoniis Eccl. superfluis, non in scriptura satis fundatis, abolendás esse. Non tarn subito tarnen cum debita deliberatione omnia se facturum promiserat... (Matr. Moll. 404. 1.) c

) 1542 Lutheranismus in Scepusio ínvaluít. Ist die Augsburgische