Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
szédos egyházközségeiben, mint Malompatakon, Szepesszombaton, Strázsán, Felkán és Poprádon tért nyertek Leudischer Gy. tanai, természetes, hogy Matheócz sem zárkózhatott el az új eszmék befogadása elől. Minden valószínűség szerint Mathepcz akkori és egyúttal első evangélikus lelkésze Szuchiny Péter lehetett. Igaz ugyan, hogy csak 1576-ban egy hagyatéki ^rgyalásnál történik róla említés; ekkor azonban megtudjuk, 31 hogy családos ember és hagyatékában ott volt Luther Márton egyik müve is. E tények eléggé bizonyítják Szuchiny Péter ev, voltát és minthogy már 1576-ban elhalt, nem lehetetlenség, hogy ő volt 1548-ban az az újonnan választott pap, aki a reformáció tanait Matheóczon meghonosította. 22 ) Minthogy a Tátra tövében fekvő egyházközségekben, mint láttuk, Leudischer tanai általánosan elterjedtek, természetesnek látszik előttünk, hogy azok Hunfalvára is akár Malompatak, Strázsa, akár Késmárk felől eljutottak. Hunfalvának papja, Künasch György eleinte még a kath. egyház híve, de utóbb feltétlenül meghódolt a reformációnak. A fraternitás papjai, kik túlnyomó többségben 1518 óta már evangélikusok, különben nem bíztak volna rá fontos kiküldetéseket 23 ) és nem választották volna meg későbben 1558-ban a fraternitás esperesévé. 24 ) A reformáció lépésről-lépésre hódított a Poprád folyó völgyében. Leudischer Gy. vándortanítása most éreztette csak igazán a hatását. A félreeső Topporczon még maga Leudischer Gy. vitte keresztül a reformációt Görgey Lőrinc segítségével 1543 táján. 25 ) — Sőrkut (Bierbrunn) reformációját ís Leumatheóczi ev. egyház levéltárában 115. 1. Ezt a kéziratot is Scholtz J. math. ev. lelkész hangyaszorgalommal állította össze 1787-ben. Lásd még „Biograph. Nachrichten" stb. c. művének I. k. 400—401. 1. 22 ) u. o. 162. 1. Megjegyzem, hogy Matheócz ugyan a XIII. elzálogosított szepesi város egyike volt, de nem volt tagja a XXIV. szepesi városi fraternitásnak, amennyiben egyházilag a felsőpoprádmenti fraternitáshoz tartozott. \ 23 ) Midőn Bonar János lublói várkapitány a papoktól a tized felét bekövetelte, Künasch Gy. járt Laszkinál Késmárkon és Krakkóban a fraternitásbeli papok érdekében. (Matr. Moll. 445—446. 1.) 24 ) u. o. 465. 1. Ha Künasch Gy. nem evangélikus a valószínűségnél több, hogy nem emlékezett volna meg oly közvetlen meleg hangon az ő cspereskedése alatt 1558-ban elhalt Moller Gy. lőcsei lelkészről, volt esperesről, aki tudvalevőleg 1544-ben szintén az ev. vallás híve lett. 20 ) u. o. 307. 1.
