Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
discher Gy. befolyására vezethető vissza, mert lelkészét, Kerl Andrást ő eskette meg 1536-ban. 26 ) Izsákfalva (Eísdorf), Nagyszülők, Durand, Ruszkinócz (Rissdorf), Alsó- és Felsőerdőfalva és Nagy- (Kakas) lomnic nem maradhattak el a kor szellemétől, hanem a reformáció eszméi utat törtek maguknak a poprádmenti összes községekben. Ha adataink hiányosak és gyérek is, mégis kimutathatjuk velők a mozgalomnak általánosegyetemes jellegét, mert a Poprád folyó felső völgyében az 1560 körüli években befejezettnek mondhatjuk a reformációt, amennyiben 1587-ben a Poprád folyó alsó völgyében fekvd Gnézdán is már Szutorisz János is mint ev. pap tevékenykedett, 27 ) pedig Gnézdán, a lublóí staroszta közvetlen szomszédságában, ugyancsak nehezen verhettek gyökeret az ev. tanok. Izsákfalva tulajdonképeni reformátora azonban a sziléziai Beuthenből származó Maritius Simon, az 1549—1553. években, 28 ) akj innen Szepesszombatra távozott és az ottani egyháznak ev. szellemben való szervezését folytatta. 29 ) Nagyszalókon e hivatás Fröhlich Gergely lelkészre várt 1550 táján, aki a fraternitás ügyeiben ugyancsak 1550-ben a királvnál ís járt. 30 ) Alsó- és Felsőerdőfalva reformációjának adatai hiányosak, mert első ev. papjai nevét nem ismerjük egészen pontosan. Csak annyit tudunk, hogy Felsőerdőfalván a sziléziai származású Grensner Márton, aki 1600-ban Felkára hivatott meg papnak, tényleg ev. szellemben prédikált. 31 ) Alsóerdőfalván 158i-ben Stiber Boldizsár hirdette az ev, tanokat. 32 ) A reformáció korán terjedt el a tót lakosságú Svábóczon is, amelynek első ef. lelkésze Herkó Simon 1562-ben hivatott meg Odorinból. 33 ) 2 «) u. o. 113. 1. 27 ) „Liber copiarum variarum materiarum" c. kézirat a gnézdai városi levéltárban. 28 ) Matr. Moll. 473. 1. 29 ) u. o. 427. 437. 1. Meghalt 1566 febr. 26. !u. o. 491. 1. és lásd még Scholtz i. m. 296. 1.) 30 ) Matr. Moll. 430. 1. és Scholtz i. m. 103-104. 1. 31 ) „Confessio fidei" c. kézirat 42—43. 1. (XIII. szep. városi egyházmegyei levéltár 1. sz.)) 32 ) Scholtz i. kéziratát II. k. 126 1. M ) Matr. Moll. 326. 1. Svábócz ma Batízlalva leányegyháza.
