Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
vott szabadságával. A malompataki bíró esete tehát nem egyszerű felzúdulás a vikárius nyers és rosszul fogalmazott dorgáló és feddő levele ellen, hanem tiltakozás a régi rendszer ellen, amely a népet semmibe sem vette és így felszólalását és kifakadását ís a szepesi nép részéről ev. önérzete első nevezetes nyilvánulásának kell tartanunk. A kiküldött papok még Leudischerrel is tárgyaltak, aki kijelentette nekik, hogy a vikárius parancsa rá nézve nem mérvadó, mivel ő a préposttól kapta az engedélyt, hogy egy évnegyedre adminisztrálhassa a malompataki egyházat. Tamás, szepesszombati pap szemrehányást tett Leudischernek, hogy prédikációiban gyalázza a barátokat és papokat és ily módon teljesen aláássa az egyház tekintélyét. Leudischer tiltakozott ezen vád ellen, mert ő igazságokat, de nem rágalmakat hirdet és terjeszt és kérte őket, hogy legyenek ők az ő közbenjárói az esperesnél és -a többi lelkésztársaknál. 82 ) Miután a papi küldöttség célt nem ért, Moller Gy. esperes azonnal gyűlést hívott össze, melyen a „zsivány lutheránusok" ellen I. Ferdinándnak 1543. április 21-én kelt rendeletét bemutatta és egyszersmind beszámolt arról, hogy Leudischer a papok feslett életét élesen gáncsolta és különösen azok érzékiségét ostorozta leghevesebben. 83 ) Felszólította a papokat arra, hogy a gyanús és a pap jó hírnevét veszélyeztető nőszemélyeket tüstént bocsássák el, mert az Isten szolgájának feddhetetlen életűnek kell lennie és nem szabad többé Leudischernek arra alkalmat nyújtania, hogy a papok érzéki vágyait kipellengérezze. 84 ) Az esperes erre június hó 5-én a préposthoz fordult és hosszasan beszámolt neki Leudischer ügyéről és egyúttal keményen támadta a prépostot, hogy ennek az istentelen és megátalkodott eretneknek egy évnegyedre átengedte a malompataki egyház vezetését. Az egyház meghurcoltatásának nevezi ezt az eljárást és feltétlenül követeli ennek a veszedelmes embernek eltávolítását. „Vészterjesztő"-nek mondja őt Moller, aki mindig ígéretekkel tudott magán segíteni, ha veszélyben volt. 85 ) 82 ) u. o. 310. 1. 8S ) „contra latrones Lutheranos" (u. o. i, h.) S, J u. o. i. h. „homo ille pestifer ..." (u. o. 313. 1.)
