Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
Ítélte, hanem maró gúnnyal támadta és ostorozta és a róla szóló dicshimnusokat a legélesebben ócsárolta. 12 ) Fischernél kissé pontosabban ismerjük Leudischer reformátori működését, mely különösen 1530, azaz késmárki lelkészkedése óta, nagyobb hatással volt a népre. Leudischer mindenekelőtt eltörölte a fülbegyónást s a misét, nem ismerte el a pápaság létjogosultságát, kárhoztatta a szentek közbejárásáról szóló tant, megszegte maga a böjtöt, sürgette az úrvacsorának két szín alatti kiszolgáltatását, tagadta Krisztus testének az úrvacsoránál való jelenlétét, elítélte a képek imádását és nyíltan hirdette az egyházi szakadást. A papok megcsontosodott magatartását, züllöttségét ismételten szóvá tette s a papi rend elkülönítésének nem volt híve, 13 ) hanem lelkes szószólója a papok házasságának és maga eskette meg Kerl András sörkuti lelkészt Késmárkon 1536-ban jul. 19-én. 14 ) Fischer A. és Leudischer Gy. hirdetett tanairól más konkrét adatunk nincsen, de egészen természetes és bizonyos, nogy e két reformátor felölelte a reformációnak összes lényeges többi tételét is. Előnyös volt a reformáció gyors elterjedésére nézve a Szepességen, hogy sem Fischer A.-nak, sem Leudischer Gy.nek nem volt állandó maradása egy helyben. Részint a nyughatatlan természet, amely mindegyikben lakozott, részint a külső körülmények késztették őket arra, hogy rövid időn belül megforduljanak a Szepesség számos helyén, ahol mindenütt terjesztették nagy sikerrel Luther tanait. Fischer András. — Fischer A. először 1529-ben márc. hó 12-én jelent meg Lőcsén Körmöcbányáról. 15 ) Korábbi élet... sed quia seductor erat populí et ejus falsam doctrinam ab Ecclesia díscordantem et contra beatam Virginem obleterantem et Salva Regina, vituperantem et Sacramenta Ecclesia vilípendentem eundem perdere volunt. (Matr. Moll. 320. 1.) 13 ) u. o. 324. 1. és lásd még u. o. 307, és 316. 1. ") Kerl Andrást rendszerint összetévesztették régebbi íróink Fischer Andrással. Az össztévesztésre okot szolgáltatott talán az a körülmény, hogy mindegyik körmöczbányai születésű és hogy krónikáinkban mindkettő „Andreas Crembnicensis" néven szerepel, (u. o. 113. és 307. 1. és lásd még Hain i. m. 76. 1.) 15 ) Matr. Moll. 41. 1. — Spervogel krónikája és nyomán Hain krónikája (40. 1.) rendszerint Andreas Crembnicensis vagy Andreas Visher-nek vagy egyszerűen „Andreas"-nak nevezik. — Chr. Genersich i. m. megemlíti, hogy