Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
iglói ev. iskola számára alkotott rendtartásban. Czirbesz igazi szervező tehetség, de egyúttal nagy természettudós és kitűnő, historikus is egy személyben, ki a hallei pedagógiai realizmusnak Bél Mátyáson kívül egyik legjelesebb képviselője hazánkban. A Magas Tátra alapos ismerője, kinek országos hírű ásványés jeles éremgyűjteménye ís volt és aki a Szepesség múltjáról kötetekre menő oklevélgyűjteményt másolt le és állított öszsze, amely jelenleg részint az iglói ev, egyház levéltárában, részint az íglóí ev, főgimnázium könyvtárának kézírat-gyűjtemény ében van, 59 ) Czirbesz J, A, a pietizmus realizmusának megfelelően a természettudományok intenzív művelése mellett a történelemnek ís alapos búvára volt és iskolarendtartásával, amely azonban nem eredeti alkotás, hanem a hallei-pozsonyí pietista realizmus tanrendszerének átvétele, az iglói ev, latiniskolát is e szellemnek megfelelően újjászervezte és azt ismét az év, egyház életképes intézményévé tette. Az iglói ev, latiniskola Steller T, rektor vezetése alatt és a kor nívóján álló új iskolarendtartása következtében tényleg fellendült, de mihelyt ő 1807-ben Ugartsthalba (Galícia) lelkésznek ment, 40 ) az iskola a gyakori rektorváltozás miatt mármár ismét válságba jutott. Mikor azonban a késmárki születésű Klein János Samu lett a rektora, ő ismét hosszabb időn át (1828—1846) viselte e tisztséget. Klein J. S. szintén a haliéi egyetemen, ahol ekkor Wolf filozófiai rendszere folytán teljesen a racionalizmus jutott uralomra, végezte tanulmányait és ennek 3!> ) Czirbesz J. A. tátrai úttörői működését méltatta Weber S. i. m. és dr. Posewitz Tivadar „A Tátra régi kutatói" (M. K. E. Évk. 1913. 21—22. 11.) — Továbbá közzétette Posewitz T. 1902-ben Késmárkon Czirbesznek „Kurzgefasste Beschreibung des Karpathíschen Gebirges" c. művét, amely legelőször a ,,Wiener Anzeigen" 1772. évf.-ban jelent meg. — Ez a Tátráról szóló első összefoglaló alapos munka, melyben Cz. a természettudományokban való jártasságát ragyogtatta. Szól benne nemcsak a Tátra nomenclaturájáról, hanem a hegység hasznos voltáról, alakzatáról, az időjárásra gyakorolt* befolyásáról, a tengerszemekről, a vízesésekről, barlangok-, kőzetek-, ásványok-, ottani bányák-, flórája-, állatvilágáról és gyógynövényeiről. — Azonkívül közzétette ugyancsak Posewitz T. Lőcsén 1901-ben Czirbesznek „Beschreibung einer karpathischen Bergreise auf den sogenannten Krivan, sammt den dabei gemachten Beobachtungen" c. 1772. évi túraleírását. — Lásd még Czirbesz J. A. rövid életrajzát Meitzer I.: Biographien berühmter Zipser. Kaschau 1832. 231—235. 1. 40 ) Pákh K. i m. 7. 1. '•< i 38
