Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

-a. szeretet. A fegyelmezés szelíd volta jellemző vonása Francke pietísztikus rendszerének és mikor Czirbesz ezt a humánus bánásmódot az íglóí rendtartásban is .kifejezésre juttatta, csak következetes volt önmagához, akár Bél M. pozsonyi intézetéből, akár egyenesen a hallei anyaíntézetből plántálta át Iglóra a píetízmus pedagógiájának ezen jellemző specifikumát. A pietizmus pedagógiájának ismertető sajátságai még, amelyekkel Iglón is találkozunk, hogy a tanító sűrűn használta a táblát és a szentírási helyek és idézetek elsajátítása a táblára való írás segítségével történt;

54

) továbbá az, hogy meghonosította a módszeres értekezleteket. Mig Halléban és Pozsonyban hetenként tartják ezeket, addig Iglón csak havonta, esetleg csak minden második hónapban.

35

) Végül a píetízmus hatása alatt bevezették az anyakönyveket és osztályzati tabellákat Iglón, amelyekbe a. tanító nemcsak a tanuló magaviseletére tett bejegyzéseket, hanem az elvégzett tananyagot is havonta beírta.

30

) A pietizmus pedagógiájából kifolyólag továbbá közös vonás azon ev. iskoláknál, melyek e tanrendszert elfogadták, hogy a rektor szorgalmasan ellátogatott az egyes osztályokba és hoszpitálás alkalmával szerzett észrevételeit a módszeres értekezleten szóvá ís tette. Iglón a rektor hetenként, vagy legalább kéthetenként egyszer, akár szombaton, a heti iskolai munka végén, akár hétfőn, a munka kezdetén látogatta meg a két alsóbb osztályt.

37

) Ugyancsak Bél M. pozsonyi iskolarendszeréből vették át Czirbesz és Steiler a translocatio- (a tanulók magasabb osztályba való áthelyezése), az iskolalátogatás-, a valedictio- (a tanulóknak az iskolából való búcsúja) és a nyilvános vizsgálatokról szóló fejezeteket és alig találunk a helyi viszonyoknak megfelelő némi átalakítást a szövegben. Az iglói ev, iskolára nem annyira Steller T, rektor, mint inkább Czirbesz J, A, lelkész rányomta egyéniségének bélyegét, A píetízmus realizmusából indult.ki, de mint a racionalizmus tanítványa/

58

) az exakt tudományoknak elsőséget biztosított az M

) Lásd ,,A lecketerv és órarend"-ről szóló szakasznál az egyes osztályok részére adott utasításokat, u. o. 11—16. 1. 35

) Lásd ,,Iskolai tanácskozmányok"-ról szóló fejezetet. 20. 1. 36

) Utasítás valamennyi tanító számára. 15. §. 30^31. 11. • 37

) Lásd a konventnek a rektor ur számára készített instrukcióját. 5. §. (28. 1.) 3S

) V. ö, Tholuk, Geschichte des Rationalismus. Berlin, 1865, és Ziegler í. m. 186. 1,, ahol Francke hallei iskolarendszerét kellően méltatja.