Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
Az új iskolai rendtartásnak és törvényeknek szerzői Czirbesz János András, Iglónak nagy tudományú lelkésze (1756— 1813.) és Steiler Tóbiás, az iskolának széles műveltséggel bíró rektora (1792—1807.), akik mindketten a már racionalizmusba átmenő pietista realizmus hívei voltak. Természetes, hogy ennek következtében az új iskolarend teljesen a pietista realizmus pedagógiáját honosította meg Iglón, mely egyes intézkedéseível már .az újhumanizmus pedagógiai irányával is kacérkodott. Czirbesz J. A. dobsinai és lőcsei tanulmányai befejeztével 1749-ben a píetízmus magyarországi főfészkébe, Pozsonyba sietett, hogy ott három éven át folytassa tanulmányait, 25 ) Bél Mátyás tanítványának, Tomka-Szászky János rektornak vezetése alatt, 24 ) Czirbesz J, A, tehát már Pozsonyban ismerkedett meg a píetízmus realizmusával. Majd 1752-ben a píetízmus őshazáját, Hallet kereste fel, de Halléban ékkor már a píetízmus túlhaladott álláspont volt, mivel ekkor a pietista realizmusnak következménye gyanánt a haliéi egyetem már a racionalizmus hirdetője volt, mely azután a természettudományok nagyobb fellendülését eredményezte. Czirbesz J, A, haliéi tanulmányai ideje alatt a korszellemnek megfelelően behatóan foglalkozott a természettudományok művelésével és az íglóí iskolai rendtartás megalkotásánál teljesen érvényre juttatta a píetízmus szélső realizmusát és e tekintetben segítségére volt Steller T., az iskola rektora, aki Tübingenben szintén megismerkedett a píetízmus pedagógiai realizmusával, miután a tübíngení egyetem, mely sokáig az orthodox theologiai irány fészke volt, a XVIII, század közepe táján szintén a pietísztíkus iránynak hódolt, 25 ) A pietista realizmus szellemében alkották meg Czirbesz J. A pozitív adatai csak 1593-nál kezdődnek és épen azért szükségesnek véltem az intézet keletkezését és kialakulását újabb adatokkal megvilágítani. 23 ) Weber S.: Czirbesz J. András. (M. K. E, Évk. Igló, 1907. évf. 45. 1.) 24 ) Beer F. és Tomka-Szászky I, Bél M. közvetlen utódjai a pozsonyi rektori állásban. Mindketten Jenában tanultak és Buddens Ferenc hires pietista generálison kívül még Frötsch M. pietista professzor tanítványai voltak. Lásd Frank G., Die Jenaische Theologie in ihrer geschichtl. Entwicklung. Jena 1858. 60. 1. és v. ö. Dr, Daxer Gy. i. m, 62. 1. és lásd még Markusovszky S. A pozsonyi ág. hitv, ev, líceum történetét a SchrödlSchmidt ,,A pozs. ág. hitv. ev. egyházközség története" c. munka II, kötetében 236. és 424. 1. Pozsony 1906. Br *) Tholuk: Das akad. Leben des 17. Jahrhunderts. Tübingen 1853/54. II. k. 138—140. 1.
