Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
a pártfogók áldozatkészsége menti meg. A három esperesség egyházai készséggel beszolgáltatták a fejenkénti egy garas iskolasegélyt, sőt igen sok egyház a kétszeresét adta s így 1278 frt gyűlt össze. 106 ) A vidéki nemesi pártfogók a líceum kérő szavára nagy bőkezűséggel küldték adományaikat, egyes egyházközségek meg évi hozzájárulást ígértek a garasadón kívül, úgy hogy nemsokára évi 3200 frtra rúgott a rendelkezésre álló kamatjövedelem s az iskola fenntartása biztosítva lett. 1856-ban megnyílhatott az újjászervezett nyolc osztályú főgimnázium s e tény elsősorban a vidéki pártfogók áldozatkészségének gyümölcse. A 60-as években azonban, mikor a gyülekezetek maguk is szűkös helyzetbe jutnak a gazdasági pangás miatt, nem folynak be rendesen az adományok s a líceum megint támogatásra szorul; a tiszai egyházkerület évi 600 írttal segíti 107 ) s ugyancsak a kerület hozzájárulásával teremti elő a pártfogóság azt az 5437.42 frtnyi összeget, 108 ) mely az iskolaépület szükségessé vált kibővítéséhez s átalakításához kellett. A vidéki egyházak s nemesi pártfogók ismét bőven adtak pénzt, munkaerőt és természetbeni adományokat, csak hogy szeretett iskolájuk minden igénynek megfelelhessen. Felszabadította egy időre minden anyagi gond alól a késmárki líceumot legnagyobb pártfogójának, a nemesi családból eredő Jóny Tivadarnak fejedelmi adománya. Jóiiy T. végrendeletében gazdag könyvtárán kívül 346,770 frtot hagyott az intézetnek 1883-ban. 109 ) Ennek folytán nem volt többé szükség rá, hogy akár a késmárki, akár a vidéki egyházközségek vagy nemesi pártfogók segélyét igénybe vegye az intézet, kivált mióta (1906) még 32.000 K évi magyar államsegélyben is részesült. A líceumnak 1909-ikí rendtartása újabban azonban tévesen úgy értelmezte az Amica szövegét, hogy csak azokra az egyházközségekre terjesztetnék ki a pártfogói jog, melyek 1839-ben iiwj Pártfogósági közgy. jkv. 1852. jan. 7. 6. pont. A kérő szózat az 1852. márc. 5. jkv.-ben olvasható és lásd még a jul. 18-iki jkv.-et is. (Késm. ev. lic. levélt.) 1<l7 ) 1859. Késmárkon tartott egyházkerületi közgyűlés jkve. és lásd pártfogósági közgy. jkv. 1860. jul. 28-ról 1. pontot, (u. o.) 1IIS ) Az építkezés 5452.41 frtba került, (Számadásokat lásd a késm. ev, lic. levéltárban,) 109 ) Az összes perköltségek (Jóny T. rokonai perelték az örökséget) ,és egyéb kezelési kiadások levonása után 242231.65 írthoz jutott a líceum, (fasc. VI. 17. sz.)
