Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
anyaegyházak voltak. E felfogásnak világosan ellentmondanak az egyházlátogatások jegyzőkönyvei és az 1850-iki egyházközségi közgyűlési kimutatás stb. 110 ) E magyarázat sérelmes volt azokra a leányegyházakra nézve, melyek azóta anyaegyházakká fejlődtek s e jogot 1910-ig gyakorolták is, amennyiben a pártfogósági gyűlésekre meghívót kaptak. Az új rendtartás jpgfosztó határozata ellen tiltakozott a tízenhárom szepesi városi ev, egyházmegye, amennyiben a XIII szepesi város esperességének 1913-ban június hó 27-én Felkán tartott gyűlésén az Amica-ra támaszkodva kimondta, hogy pártfogói jog illeti meg az egyházmegye minden egyes anyaegyházát, 111 ) Ujabban a lőcsei egyház is, mióta a VI sz, kir. városi ev, esperesség megszűnése után (1906) a XIII szepesi városi esperesség kötelékébe lépett, tagjává lett annak a testületnek, mely századokon át hithűséggel, áldozatkészséggel, önzetlenséggel támogatta a szepesi ev, kultúrát, A XIII szepesi városi esperességhez hasonlóan a tátraaljai esperesség is követelte 1913, és 1914. évi közgyűlésein, hogy összes anyaegyházközségeinek biztosíttassák a késmárki ev. líceumra vonatkozó pártfogói jogok gyakorlása, 112 ) A késmárki ev, líceum pártfogósága az általános óhajnak tett eleget, midőn az 1913-ban bízottságot küldött ki, mely a régi, történelmi jogok elbírálása után,, a líceum részére új rendtartást készített, mely azután Szepes vármegyének összes ev, anyaegyházközségeít tette a késmárki ev, líceum pártfogóság tagjává. Az 1917-ben május hó 30-án tartott pártfogóságí közgyűlés ezen határozatát ezután a késmárki ev, egyházközség is magáévá tette, ahol az 1912-íki igazgató-választás miatt — néhány a pártfogósági intézmény lényegével tisztában nem levő egyén (Kottlar S., Beck S., Toppertzer R, stb,) agitációja folytán — újra némi idegenkedés és féltékenykedés támadt a vidéki pártfogókkal szemben, A beállott egyházközségi (1914) és líceumi felügyelői (1913) személyváltozás 113 ) sokban hozzájárult, hogy az ellentétek elsimultak és az új rendtartást, mely a törlin ) Lásd a kérdést részletesebben a késmárki pártfogóságról szóló munkámban a 73. és köv. 11. m ) 1913. évi jun. h. 27. jkv. 112 ) Tátraaljai ev. egyházm. 1913. évi közgyűlés jkv. 33. §-a és 1914. jul. 16-án Késmárkon tartott közgyűl. jkv. 26. §. 113 ) Kéler Tibor lett egyházfelügyelő és Tátray Ödön lic. felügyelő.
