Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

vaslatát. A nemesség is belenyugodott a kérdés ily megoldásába, mert a pártfogóságí közgyűlésen a negyven, iskolai ügyekhez kevesebbet értő egyháztanácsos helyébe a szepesmegyei egyházközségek kiküldöttei kerültek, jobbára lelkészek és egyházközségi felügyelők. Ezek, távol állván a helyi vonatkozású hatalmi kérdésektől, tárgyilagosabban ítélhettek a felmerülő ügyekben s elég műveltséggel ís rendelkeztek. így Zsarnay Imre jogtanár javaslatát 1839-ben augusztus 19-én az iskolatanácsi gyűlés elfogadta s kiterjesztette a pártfogói jogokat a Szepesség három esperességének: a kárpátaljai, XIII városi és VII bányavárosi esperességnek összes egyházközségeire. Azok örömmel vették a jogoknak reájuk való kiterjesztését. Durand külön átiratban köszönte meg. azt, a XIII városi esperesség nevében pedig Soltész András matheóczi lelkész-esperes mondott érte köszönetet.

91

) Zsarnay Imre jogtanár részletes tervezetet dolgozott kír mely a pártfogóság kérdését véglegesen szabályozná. Ezt az 1839. évi március 24-iki egyházközségi közgyűlés elé terjesztették/'

2

) E gyűlésen mind a késmárki egyháztagok, mind a vidéki pártfogók jóakarattal keresik a béke és megértés útját, hogy a viszályt az egyház-egyetem közbelépése nélkül elintézhessék. Kijelentik a késmárkiak, hogy elismerik a vidékiek pártfogóságí jogait s öt pontot állapítanak meg a megegyezés alapjául. Nem ellenzik ezúttal, hogy a líceum a kerületi nevet felvegye és pecsétet használja. Stiláris módosítások után megegyezésre jutnak s a teljes kibékülés is bekövetkezett ez év június hó 26-án, mikor Szirmay Ádám egyházkerül, egyház- és iskolafelügyelő és Jozeffy Pál tiszakerületi szuperintendens elnöklete alatt a nemesi pártfogók képviselői s a késmárki egyház vezérférfíai együtt átvizsgálták az 1839-ben március hó 24-én hozott határozatokat s egyességi tervezetet s azt némi módosítások után végleg elfogadták,

9

'} A szerződés jellege barátságos megegyezést „Amica" nevet nyert s azt az egyházközségi közgyűlés még aznap egyhangúlag elfogadta. Az ,,Amica"

94

) a késmárki párt91

) Késm. ev. lic. levélt, fasc. II. B. 25. és Palesó i. m. 55. 1. 92

) Késm. ág. hitv. ev, egyházközs. levélt, fasc. 1839. és késm. ev. lic. levélt, az 1839-iki iskolatanács jkvhez csatolva. 93

) 1839. jun. 26. egyházk. közgyűlés jkv. (fasc. 1839.) 94

) Az egyik eredeti példány megvan a lic. levélt B. 36. sz., a másik a késm. ág. hitv. ev, egyh, levélt, fasc. 1839. Latin szövegét és magyar for-