Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
pártfogókat is meghívják az iskola fontos ügyeit tárgyaló gyűlésekre, tehát a tanárválasztó gyűlésekre ís. Kimondja az Ítélet hogy ,,benefactor" helyett „patrónus" a helyénvaló. Meghatározza, kik legyenek ezentúl az iskolatanács tagjai és mi ennek hatásköre; hogyan alakul az u, n, kis konvent és mily ügyeket intézhet ez el. Tanárválasztásnál jelölési joga van az egyház- és az iskolafelügyelőnek s a lelkésznek, A választáson a vidéki pártfogók ís résztvesznek s a tárgyalások az egyháztanács jegyzőkönyvébe és az iskolatanács jegyzőkönyvébe ís bejegyzendők, A meghívó-levél (vocator) kiállítása és aláírása körül ís érvényesüljön mindkét választó féL 8T ) Azonban a felizgatott kedélyeket egyik részen sem elégítette kí ez az ítélet, mert a harc voltaképen már nem is a tanárválasztás módozataiért, hanem ^magáért a patronátusí jogért folyt s azért mindkét fél felebbezett 1836-ban október hó 18-án az ev, egyházegyetemhez, 88 ) Az iskola azonban határozottan kárát vallotta az egyenetlenkedésnek 89 ) s egyesek azon buzgólkodtak, hogy békésen intézzék el a sokat vitatott kérdéseket. Különösen Zsarnay ímre, a líceum akkori jogtanára, tett ilyen irányban sikeres lépésekéi, mert mint tanár ő érezte legjobban, mennyire veszélyezteti kifelé az intézet jó hirét e sok súrlódás. Felvetette azt az eszmét, hogy ruházzák fel az összes szepesmegyei ev. egyházközségeket patronusi joggal, mert mindnyájan nagy áldozatokat hoztak a líceumHfejlesztése, fenntartása s az új épület emelése körül,90 ) így akarta az érdeklődést minél szélesebb körben ébren tartani 3. késmárki ev, líceum iránt, hogy az a Szepesség, sőt az egész Felsőmagyarország elsőrangú protestáns főiskolájává fejlődhessék. Indítványának alapgondolata az, hogy csökkenteni akarta a késmárki egyházközség esetleg nem hozzáértő tagjainak befolyását a líceum vezetése körül, de oly módon, hogy azért a nemességet ne juttassa előnyökhöz. Demokratikus preszbíteriális rendszert akart megvalósítani, a nemesek zárt testületével szemben s ezt átértvén a késmárkiak, bizalommal fogadták ja87 ) Késmárk ág. huV. ev. egyházközség levélt, fasc. 1836. s8 ) Kés. ev. lic. levélt, fasc. II. B. 21. sz. 89 ) Maga Spóner P. is lemondott felügyelői tisztségéről (u. o. fasc. II. B. 22a. és b.) 9 ") 1838. évi nov. 23. és dec. 23-iki iskolatanácsi jkvek (Kés. ev. lic levélt.)
