Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
műveltebb és szélesebb látókörű nemesség, mint a késmárki polgárság, mely bármily intelligens legyen is, de jórészt"kevéssé iskolázott iparosok- és kereskedőkből állt. Az iskolatanácsi gyűlésen (conventus scholasticusp*} tehát tisztázni akarja Spóner P. a kérdéseket: az új tanárt az iskolái tanács válassza-e a belső egyház tanáccsal finnere Convent) együtt, vagy a nagy egyháztanács a vidéki pártfogókkal együtt? Ki elnököl a választógyűlésen? Kié az ajánlási jog s a választói jog? A kérdés tanulmányozására kiküldenek héttagú bizottságot (Spóner P, főfelügyelő, a lelkész, egyházközségi felügyelő, egyházközségi gondnok, jegyző, ügyész és egy pártfogó), 79 ) E bizottság a régi jegyzőkönyvekre, feljegyzésekbe támaszkodva történelmi alapon akarja igazolni azt, 80 ) hogy az iskola szellemi ügyeit eddig ís az egyháztanács gyűlésein (Kirchenconvent) intézték, az ískolatanácsi (tehát pártfogóságí) gyűlésen csak az anyagi ügyeket; hogy ha tanárválasztás kérdése került szóba, akkor az egyháztanácsí gyűlést némelykor iskolatanácsnak (bisweilen .Schulkonvent) vagy vegyes egyház- és iskolatanácsnak (gemischter Kirchen- und Schul-Convent) is nevezték s ezeken vidéki pártfogók is vettek részt; hogy ezeket a gyűléseket eleinte csupán az egyházközségi felügyelő hivta össze s csak 1801 óta az ískolafelügyelő ís s hogy a tanárválasztás ügye nem volt rendezve egészen 1825-ig, mikor az egyházi konvent újjászervezése után úgy jártak el, hogy a belső tanács (innere Convent) jelölt és a teljes konvent (ganze Convent) választott, A tanárok meghívó-leveleit (vocator) rendszerint az egyházfelügyelő állította ki, a választó gyűléseken legtöbbször ő elnökölt s a gyűléseket rendesen az egyházközségi jegyzőkönyvekbe jegyezték fel. Elismeri azonban az zmlékírat, hogy különösen az utóbbi három kérdésben számos esetben történtek eltérések, A bízottság nem eléggé tárgyilagos, mert fél' tékeny szemmel nézi a pártfogóság jogait s azon van, hogy a vidéki nemesség érdemeit az iskola létesülése és fejlesztése körül 7S ) Iskolatanácsi gyűlés (conventus scholasticus) alatt a mai pártfogósági gyűlés értendő s semmiesetre sem tévesztendő össze a mai iskolatanácsi üléssel (Schulratssitzung), mely szervezetet csak 1839-ben kapta. '•'} Késmárk, ág. hitv. ev. egyházközség levélt, fasc. 1836. I. so ) A bizottság 1836. jun. 10-én keltezett jelentése vagy emlékirata megvan a kés. ev. líc. levélt, fasc. II. B, Nr. 29. és az egyházközségi levélt, fasc. 1836.
