Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
fennállt s az akkori szakírók dicsérettel szólnak róla. 44 ) Liedemann iskolai téren is munkálkodott. 45 ) A lőcsei ev. latíniskola tanulóit Líedemann M. idejében többféle megkülönböztető neveken jegyezték be a névkönyvekbe. Ilyenek voltak: commensalis (magánházban lakó s teljes ellátást élvező); instituti (a magánínternátus növendékei); alumnista (tápíntézeti ellátást élvező); domesticus (helybeli); in cambio (cserében levő.) 46 ) A XIX. sz. elején a racionalizmus terjedésével a lőcsei ev. iskola egyre jobban hajlik a későbbi polgári, majd a reáliskola szelleme felé. Különösen Sttiplkay Sámuel fellépése terelte ily irányba; ő ugyanis 6000 frt. alapítványt tett arra a célra, hogy a polgári osztály gyermekei részére a reális életben szükséges ismereteket nyújtsák egy polgári jellegű iskolában, mellőzve a latin s a klasszikus tudományokat. 47 ) A meglevő grammatísta, donatista s abc-ísta iskolát összekombinálták tehát az ev. líceummal olyanformán, hogy az alsó osztályban a természetrajz és technológia s a rajz is külön tantárgy, azonban a klaszszikus szellemmel nem tudnak és nem mernek mégsem teljesen szakítani. Az iskola elveszti határozott jellegét; az exakt tudományokat nem elég intenziven karolja fel, bár érzi, hogy az volna számára az igazi út, viszont a régi Sturm-féle hagyományok is lassanként elhalványulnak. Az iskolára nézve nagy csapás volt, hogy Liedemann M. jobbkeze, a Jenában tanúit jeles tudós: Fuchs J. Sámuel Késmárkra távozott (1809.) 48 ) s az internátust be kellett szüntetni. Mikor végre 1815-ben maga Liedemann is megvált állásától, hogy kolozsvári prédikátor legyen, semmi sem tartóztatta fel az iskola hanyatlását, 49 ) A közönség bizalma elfordult a határozatlan jellegű tanintézettől s növendékei száma egyre apadt, rendesen alul maradt a 200-on. Inkább a késmárki líceumot keresik fel sokan, mely a maga 44 ) Lásd erre nézve Szelényi Öd, „Egy érdemes régi magyarhoni paed.theologus" c. cikkét (Különlenyomat a Theol. Szaklap 1917, évf.-ból, különösen 42—44. 11. Pozsony 1917.) 45 ) Szelényi Öd. i. tanulmányában behatóbban foglalkozott L. nevelési rendszerével és működésével. 4fl ) Ev. egyh. levéltár Lőcse és Kupecz i, m. 50. 1, ") u. o, 51—52. 1. * 8 ) Mint ev. szuperintendens halt meg Lembergben, 49 ) M. Liedemann: Literarischer Nachlass. Leutschau 1815. — E munkában feltárta L, távozásának okait is.
