Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
nemében teljes, befejezett képzést nyújtott. Mikor pedig 1849-ben megjelent az Ordanisations-Entwurf für die Gimn. und Realschulen, melynek értelmében nyolc Osztályúvá kellett volna átszervezni az iskolát, az ev. egyház erre nem volt képes. Tomaschek Pál J. az iskolának előbbi kiváló tanára, kit időközben a kassai kerület tanfelügyelőjévé s a cs. kír. iskolák tanácsosává neveztek ki, olyanformán akarta megmenteni az intézetet, hogy azt állami segítséggel ev. állami gimnáziummá szervezték át. De úgy látszik, a megoldás nem volt szerencsés. Az evangélikusok bizalmatlanok voltak az állami ev. intézettel szemben, melynek ev. jellegét csak névlegesnek tartották, tekintve, hogy az állam hitvallása a katholikus. Viszont más felekezetbelieket visszatartott tőle az ev. elnevezés. Az 1858/59. tanévben oly kevés tanuló jelentkezett, hogy az iskola négy osztályúvá Zsugorodott össze s az állam megszüntette 1868-ban, mint ev. iskolát s helyébe felekezeti jelleg nélkül állami főreáliskolát állított, így a lőcsei ev. latiniskola utóbb évszázados múlt után megszűnt s nem tudott azzá fejlődni, amivé egy gazdag, népes és jelentős városban, mint akkor Lőcse volt, fejlődhetett volna. 50 ) Megszűnésének okát nem abban kell keresni, mintha az intézmény Lőcsén nem lett volna életreképes, vagy nem lettek volna kiváló tanárai, kik felvirágoztatták. Múltja azt igazolja, hogy kezdettől fogva jó irányban haladt s a korszellem kívánalmait megértette, azoknak eleget tenni iparkodott, Erazmistikus iskolává fejlett a régi latin iskola és Melanchton, Trotzendorf, Sturm rendszeréből kellő időben is szerencsés kézzel merített, viszont idejében fordult a pedagógiai realizmus felkarolásával az exakt tudományok ápolása felé is. Lehanyatlásának igazi oka nagyon valószínűen abban rejlik, hogy kiváló szervezői, kik igazán fellendíthették volna az intézetet, rendesen rövid időt töltöttek az iskola élén, A rektorok 3—5 évenként változnak, alig néhány marad meg hosszabb ideig az iskola élén s így nem áldozhatták teljes munkásságukat, tehetségüket annak emelésére, 51 ) Sok esetben a város maga fosztotta meg iskoláját a jeles képzettségű vezetőktől olyanformán, hogy a rektort vagy 50 ) Demkó-Kupecz i. m. 51 ) Lásd a lőcsei ev. latin iskola rektorai-, konrektorai- és tanítóinak pontos életrajzi adatait Scholtz i. m. II, 279—328, 1,
