Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

János rektor összeférhetetlen természete sok bajt okozott, — míg végre állásától meg kellett válnia.

28

) Azonban már 1670-ben kitűnő pedagógust sikerült ismét az iskola élére állítania a lőcsei egyháznak, Röser Jakab személyében.

29

) Röser J. Eperjesen működött előbb s az eperjesiek csak nagy nehezen tudtak megválni iskolamesterüktől, kinek kiválóságát felismerték. Röser újjászervezte az iskolát, tantervét és törvényeit Sturm szellemében átdolgozta. A tanulók előmenetelének legfőbb rugója gyanánt behozza a versengést. A tanulók vitatkoznak egymással a tanítási órán s amelyik ügyesebben érvel s ellenfelét legyőzi, az diadalának külső jele gyanánt jelvényt kap (korona, zászló), a másik pedig rabszolgája lesz bizonyos időre s annak könyveit aznap ő viszi haza. Klasszikus színezetet adott e vitatkozásoknak azzal, hogy az egyik párt a rómaiakat, másik a görögöket képviselte. A versengés a tanulók becsvágyát fejlesztette, de gyűlölködésre, elkeseredésre is adott alkalmat s azért értéke, mint nevelési eszközé, nem általánosan elismert. Kupecz Lyk. nem helyesli Röser J. újításait, így vitatkozások behozatalát sem, ami különben teljesen Sturm hatására vall s állítja, hogy a lőcsei iskola tudományos tekintetben Röser J. vezetése alatt hanyatlást mutat.

30

) Annyi kétségtelen, hogy a tanterv görög anyaga erősen összeszorul s csak kevés logikát s rhetoríkát nyújt, de viszont közelebb hozza az iskolát az élethez azzal, hogy a szemléltető oktatásnak tért nyit s tankönyvei között megtaláljuk Commenius Orbis pictusát és Vestibulumát. Az anyanyelvet is az addiginál jobban felkarolta Röser J. tanterve s a botbüntetés helyett modernebb, humánusabb nevelési eszközökről gondoskodik, így működése mindenesetre az, iskola javára^ volt. Kupecz felpanaszolja, hogy a latin iskola ilyenformán az egyetem számára előkészítő iskolává sülyedt, azonban a panasz nem indokolt, hiszen a latin iskolák nem voltak nálunk szoros értelemben vett főiskolák és megfeleltek feladatuknak, ha az ifjakat kellően előkészítették tudományegyetemek látogatására.

31

) *>) Scholtz, Biographie ev. Pred. II. k. 291—293. 1. 29

) Röser J. életrajzi adatait lásd Scholtz: Biographie ev Pred. II. k. 293—295. 1. 30

) Kupecz i. m. 29—30. 1. 31

) Röser nem sokáig működhetett Lőcsén, mert az ev.-ok helyzetének bizonytalansága miatt 1672-ben Quedlinburgba költözött, hol udvari lelkész