Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
híttudósokból állott. Horváth G. intézetéhez csak elsőrendű erőket alkalmazott; nem sajnálta a tanszemélyzetre fordított költséget, de ki is válogatta embereit, jól tudván azt, hogy az intézet hírnevét a jeles tanárok, növelik és biztosítják. Sokszor külföldi hírneves tudós ismerőseit kérte fel arra, hogy alkalmas tanárt ajánljanak vagy küldjenek neki nagyeőri iskolájához és így ajánlotta Hunnius E,, Wittenberg hírneves egyetemi tanára, Grawer Albertet Horváth G.-nek tanárúi. 57 } Grawer aztán 1592-ben Erhard Miklóssal együtt, aki viszont Heídelbergben végezte egyetemi tanulmányait, elfoglalta Nagyeőrött állását, ahol a bölcsészetet és a hittudományt tanította. 38 ) Az intézet első rektora Gera Konrád, 39 ) aki utóbb (1595) Bártfára ment rektornak, szintén jeles író és, mint láttuk, Grawerral, Erharddal együtt kitűnő hitvítairó, sőt Erhard azonfelül koszorús költő ís volt. 40 ) De ott látjuk az intézet tanárai sorában még Malus (Jablonovszky) Pált. a jeles elégíaköltőt, 41 ) továbbá Lányi Illést, a ,,Scutum libertatis" szerzőjét és későbbi trencséni-liptói-árvai szuperintendenst, 42 ) aki maga is már a nagyeőri iskola tanítványa, ahol tanuló korában egyúttal tanítással és karvezetéssel is megbízták az alsóbb osztályokban, ami eltekintve attól, hogy Sturm pedagogikájára vall, újabb bizonyíték arra, hogy a nagyeőri iskola ev. latiniskola volt a szónak akkori értelmében. Strassburgból hivatta Nagyeőrre Horváth G. a korompai születésű Koch Bálintot, aki ott 1590—1592-ig tanított és onnét Svedlérre távozott, ahol lelkészi állást vállalt. 43 ) Ugyancsak Strassburgban tanult Kreutzer György, aki flacíanista tanainak megtagadása után, Horváth G. felszólítására, elfoglalta a nagy" ,7 ) Ribini i. m. I. k. 292. 1, — Grawer A. utóbb hazájába „visszatért s előbb a jenai egyetemen theol. tanár, utóbb szuperintendens lett. (u. o. 293.1.) 38 ) Ráth Gy. i. m. 9. 1. 39 ) Lásd még Ráth Gy., Pilcz Gáspár és ellenfelei c. tanulmányát (Magy. Könyvszemle. Uj folyam I. k. Budapest 1893. 43—46. 1.) — Weber S. i. m. 56 1. jegyzetben (3) Franki V. i. m. alapján épen csak megemlíti Gera nagyeőri működését, pedig Horváth G. emlékkönyvéből maga is meggyőződhetett volna róla, hogy G. Konrád volt az iskola első rektora „scholae nostrae rector," 4n ) Lásd a kriptokalvínizmusról szóló fejezetet. 41 ) Ráth Gy., Gradeczí H. G. és Lám (Ambrosius) Seb. hitvitája, i, m, 9—10. 1. * 2 ) Lásd a kriptokalvínizmusról szóló fejezetet. « «) Ev Eml. 104. 1.
