Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
eőri lelkészi állást és buzgó segítőtársa földesurának az iskola szervezésénél és, mint említettük, a kriptokalvinizmus leküzdésénél. 44 ) Az iskola segédtanárai közül Horváth G. korában említendők még Henrid Mátyás, aki utóbb Boroszlóban lett a bölcselet és hittudományok hires tanára; 45 ) továbbá a költői lelkületű Eybisch (Andromontanus) Mátyás 46 ) és Mai Pál, aki 1597-ben Mosóczra ment át iskolamesternek. 47 ) Horváth G. valóban elsőrangú tanári karral rendelkezett és ily kiváló tanerők segítségével magasra emelte az intézet szellemi nívóját és hírnevessé tette azt még a külföldön ís. Pezsgő irodalmi, szellemi élet lüktetett a nagyeőri iskolában, ahol pedag. tekintetben Sturm rendszere honosodott meg, de egyúttal igazi tudományos központja is volt a gnesíolutheranizmusnak hazánkban, melynek lelke, vezére maga az intézet nagytudományú alapítója, Horváth Stansith Gergely volt. Az intézet nagy hírneve miatt erősen látogatott volt és a szegény tanulók helyzetén Horváth annyiban segített, hogy évente 600 frtot — akkori időben fejedelmi összeget — fordított azok segélyezésére. 18 ) Iskoláját demokratikus intézménynek tekintette, mert a reformáció elveihez híven a műveltség nem lehet egyesek kiváltsága, hanem mindenkié, tehát a népé is. Sűrűn felkeresték azonban a nagyeőri iskolát a nemesek fiai is, akik közül névszerint Szentíványi Pál, Poturnay László, Berzeviczy Bálint és Mihály, Seget Ferenc és uszfalví Usz János voltak az intézet tanítványai 49 ) 1597-ben, amelyik évben Horváth Stansith Gergely meghalt. A nagyeőri iskola fénykora alapítójának halálával véget ért. Az iskola túlságosan Horváth személyiségén nyugodott és igaz, hogy ő kilenc év alatt hírnevessé tette azt, de nem adhatott még neki oly szervezetet mely biztosította volna annak állandóságát, amiért is halála után sorban eltávoztak az intézet 44 ) Lásd a kriptokalvínizmusról szóló fejezetet. 45 ) Lásd Horváth G. emlékkönyvét és Ráth Gy. i. m. 10. 1. 4. sz. jegyzetet. 40 ) Lásd Erhardnak „Orationes funebres super obitum Gregoríí Horváth Stansith de Gradecz" c. gyászbeszédeit és Ráth í. m. 10. 1, * 7 ) u. o. i. h. 48 ) Erhard előszavában Horváth Respons. Pars Tertia c. i. munkájához és lásd még Erhard gyászbeszédeit, 49 ) u. o. í. h.