Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
jutott a vallásnak és a korszellemnek megfelelően a theologiai képzésű egyénnek nyitva állott akkor úgyszólván minden hivatal, akár a mi korunkban a jogvégzetteknek és ez a körülmény ís hozzájárulhatott ahhoz, hogy az iskolák talán többet nyújtottak a theologiai tudományokból, mint egyéb stúdiumokból, anélkül azonban, hogy hittani intézetekké váltak volna. Elismerem, hogy a nagyeőri iskolában különösen nagy gondot fordítottak a híttudományok ápolására, mivel maga az intézet alapítója is képzett híttudós volt, de az intézetnek tisztán theologiai jellegét mégis el kell vitatnom, mivel ott Erhard Miklós volt rektor tudósítása szerint maga Horváth G. a dialektikát, ethikát és rhetorikát tanította és mivel az intézetnek igen nagyszámú nemes származású tanulója is volt, akik az esetben, ha az csak hittani főiskola lett volna, aligha keresték volna fel a nagyeőri latiniskolát, 35 ) Bohus Gy, azon szavaiból, hogy ,,az iskola az utókornál annál nagyobb hírnévre méltó, minél több tudós embert, az orthodox igazság derék hítvallóit szolgáltatta a kriptokalvínísta romlottsággal szemben", 36 ) sem következtethetek az intézet hittani főiskolai jellegére, hanem arra, hogy a nagyeőri iskola volt tényleg a gnesíolutheránísta tábor főhadiszállása és akik ez iskolából kikerültek, egyúttal valamennyien a kriptokalvinizmus legádázabb ellenfelei voltak, A nagyeőri iskola kezdete, mint a kríptokalvinizmusról szóló fejezetben részletesen kimutattuk, a harcot a késmárki iskolával (Thorakonymus, Lám, Mylius kriptokalvínísta rektorok) és Lám Ambrosius S, Késmárk lelkészével, akik a Formula Concordíae ellenfeleinek bizonyultak, A szenvedélyes hitviták főmozgatója, Horváth Gergellyel az élén, épen a nagyeőri iskola tanári kara, aki méltó segítőtársa a gnesíolutheránus intézet alapítójának, Mig Márkusfalván és Görgőn alig látunk külföldi egyetemet végzett tanítót, addig a nagyeőri iskola tanszemélyzete nemcsak egyetemet végzettekből, hanem egyenesen jeles 35 ) Erhard M, a nagyeőri iskola rektora sajtó alá rendezte Horváth G. „Respons. Pars Tertia" c. művét, mely Bártfán 1597-ben megjelent és e munka bevezetésében adta Erhard nagy pártfogója, Horváth életének és működésének szép méltatását. 3G ) História Geographica Terrae Scepus. in superiori Hungária celebrimae Descriptio concínnata. (Kézirat a késmárki ev. liceum könyvtárában, német fordítását közölte Lipták János dr. a Karpathen Post 1914—1917. évf.-ban.)
