Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

Mindezek alapján végeredményűi kimondhatjuk, hogy a márkusfalvi s görgői, illetőleg topporczi iskolák nem voltak nemesi-, udvari-, azaz mágnásiskolák, hanem a reformáció demokratikus irányzatának megfelelően a Máriássy és Görgey családok nemesi pártfogása alatt álló, jól szervezett ev. népiskolák, amelyekben a latin nyelv tanításának is hely jutott. A márkusfalvi, görgői, illetőleg topporczi iskolánál sokkal fontosabb szerephez jutott a nagyeőri iskola (Késmárk és Szepesbéla között). Az iskolát Ráth György

27

) és Iványi Béla

28

) kutatásai szerint 1588-ban alapította grádéczi Horváth Stansith Gergely és ezzel Weber Samu állítását, hogy a nagyhírű iskola már 1584-ben keletkezett volna,

29

) részünkről ís el kell ejtenünk/'

0

) Lehetséges, hogy a nagyeőri iskola alapításánál a Máriássy és Görgey családok iskolaalapításai ís serkentőleg hatottak a külföldi tanulmányútjáról hazatérő fiatal, lelkes és nagyképzettségü főúrra, aki különben ís kötelességének vallotta, hogy egyházának kulturális intézményeit előmozdítsa, sőt maga' újaknak szervezésére ís a legnagyobb áldozatkészséggel vállalkozott. Létesített iskoláját nagy gonddal, szeretettel és kiváló szakértelemmel szervezte. Képzettsége, műveltsége és a legújabb pedagógiai rendszerekben való alapos jártassága képessé tették őt arra, hogy korának színvonalán álló erős ev. kulturális központot teremtsen nagyeőri kastélyában, amelyben helyet adott iskolájának is. Horváth Gergely, mint a kriptokalvinizmusról szóló fejezetben láttuk, maga is kiváló híttudós volt, aki korának legelső tudósaival és a pedagógia akkori vezérférfiaival személyes összeköttetésben állott. A hires Sturm J. strassburgi iskolájának volt tanítványa, sőt félévig nála volt teljes ellátásban,

31

) azonkívül Bezával, Andreáéval és Pappussal személye7

) Ráth György, Grádéczi Horváth Gergely és Lám (Ambrosius) Sebestyén hitvitája. Bpest 1894. 9. 1. 28

) Iványi Béla, A grádéczi Horváth Stansith család történetéhez. (Közi. Szepes várm. rtiultj. 1918. 119. 1.) 2») Weber Samu i. m. 51. 1. * ;,n

) Szelényi Ödön dr. i. m. 154. 1. már helyesen az 1588, évet tekinti az iskola alapító évének. Horváth G. strassburgi végbizonyítványának az eredetijét lásd a nagyeőri családi levéltárban Orig. 6. V, Kiadta Weber S. i. m. 131—133. 1. és újabban Szelényi Öd. i. m. 248—249. 1.