Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
letkezhetett és jóllehet semmiféle konkrét adattal nem rendelkezünk, mely az iskola alapításának idejére nézve határozott útbaigazítást adna, mégis elfogadhatónak tartjuk Görgey Albert azon nézetét, hogy a görgői iskola alapítója 1580 körül csak Görgey Kristóf lehetett. 8 } Annyival inkább kell Görgey Kristófban az iskola alapítóját sejtenünk, mivel 1581-ben ugyancsak ő is hasonló statútumot adott ki, mint Máriássy Pál, amelyben földesúri területükön levő ev. egyházaiknak, illetőleg a lakosságnak szigorú utasításokat adtak az ev. vallás követésére és ápolására nézve. Az 1581-iki statútumban néhány adatra akadunk, mely indirekte a márkusfalvi és görgői iskolaügyre is némi fényt derít, 9 ) A statútum igaz, hogy csak nagy általánosságban ép hogy megemlíti a tanulókat, mégis megtudhatunk ezen adatokból annyit, hogy a vallásos alapon álló népoktatás volt a feladatuk, úgy, hogy a márkusfalvi és görgői helytelenül „udvari vagy nemesidnek elnevezett iskolákban nem magasabb jellegű latiniskolákat, hanem a latin nyelvet is felölelő szélesebb keretben mozgó népiskolákat kell látnunk. Az írás és olvasás tanításán kívül a vallástanítás volt az iskola súlypontja, ,,A tanítók hívek és szorgalmatosak legyenek az ő hivatalukban, tanítsák a prófétáknak és apostoloknak írásait, ne legyenek hízelkedők, se gonosz példaadók s tanítsák az ifjúságot a kátéra" — mondja a statútum első paragrafusa, 10 ) Az iskola vallástanításának jelentőségét emelte a statútum azon intézkedése, hogy aki meg nem tanulta a tízparancsolatot, a hitnek ágazatait és a könyörgő imádságokat, az meg nem házasodhatott, 11 ) Szóval a vallás szabott az egész iskolának irányt s mivel Márkusfalván Máriássy Pál felesége Sighér Anna volt az iskola lelke, természetes, hogy az ő vallásos lelkületének visszatükröződését látjuk az iskola egész szervezetében. Az iskola népiskolai jellege mellett szól továbbá az a tény is, hogy Máriássy Pál Zsigmond nevü fiát Sárospatakra küldte tanulmányai folys ) Görgey Albert: A topporczi és görgői Görgey nemzetség. Igló 1908. 39. 1. 9 ) Az 1581. évi márkusfalvi statútumot egész terjedelemben közölte Iványi B. i. m. ,135—138. 1. a Máriássy család márkusfalvi levéltár batízfalvi részéből XXV. fasc. 17, sz. A görgői statútumra nézve lásd Görgey Albert i. m. í. h. í0 ) Statútum 1. §. i. h. 135. 1. ") u. o. 7. §. 137. 1.
