Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

tatására, ami az aggódó anya miatt, ha a gyermek Márkusfalván is nyerhetett volna magasabbfokú kiképeztetést, semmi szín alatt nem történhetett volna meg, mivel Máriássyné levelei tanúsága szerint végtelen szeretettel ragaszkodott fiához s csak ttagy nehezen törődött bele az elválásba.

12

) A márkusfalvi iskola lelkes patrónusa volt Máriássy Zsigmond is, aki sárospataki tanulmányai után Wittenberget kereste fel. Hazatérve, ő alatt érhette el az iskola fénykorát. Maga ís felkarolta a tudományokat és Márkusfalvát a kriptokalvinizmus szepesi központjává tette. Koríttyáni Mátyás, az akkori iskolamester, Pilcz Gáspár prédikátorral együtt Máriássy Zsigmond patronátusa alatt működött.

13

) Az iskola Zsigmond nagy tudománykedvelése ellenére is utódjai alatt sem fejlődött ev, latíniskolává, hanem megmaradt továbbra is népiskolának, amelyben azonban a latin nyelvnek is hely jutott. Az iskolának egyetlen ránkmaradt tankönyve, melyet 1637-ből ismerünk, szintén latin nyelven készült. Ratigius Vencel, az iskola akkori rektora, „Sententíae Evangelíorum dominícalíum ín usum scholarum collectae, hemistichiis latinis, nec non rhytmis bohemicis collígatae" címen Lőcsén Brewer L. könyvnyomdájában bocsátotta közre tankönyvét, melyet tanítványaínak, Máriássy Imrének, Boldizsár- és Samunak ajánlott. A tankönyv vallás-erkölcstani segédkönyv volt, amennyiben összefoglalva nyújtotta a vallásos-erkölcsi axiómákat tartalmazó verssorokat, amelyeket eddig az iskolában emlékelés céljából táblára irtak, A tankönyv szóval a diktamen pótlására szolgált. Érdekes továbbá, hogy mind a márkusfalvi, mind a görgői iskola rektorai és tanítói egy-kettő kivételével

14

) (Fabricius János, Fröhlich Samu)

15

) nem külföldi egyetemet végeztek, hanem rendszerint hazai intézetekben nyerték kiképeztetésüket. Sőt közülük csak egynéhány járt a jelesebb hírű hazai ev, iskolái valamelyikébe, így pld. az eperjesi, bártfai, lőcsei, késmárki ev. latiniskolákba,

16

) mig legtöbben a privigyei, németlipcseí (raje12

) Iványi B. i. m. XXI. 1. és Deák Farkas i. m. i. h. 13

) u. o. 117. 1. és lásd még u. o. XXV. 1. 14

) A rektorok sorrendjét Kupecz L. i. m. Rezik Gymnas. alapján közli. lä

) Fröhlich S. Elbingent kereste fel Mylius miatt és azonkívül Regensburgban tanúit. (Index ordinat. 24. 1.) 14

) Stentzel Késmárkon, Bártfán (Ev. eml. 55. 1.), Urbani Eperjesen,