Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

tatására, ami az aggódó anya miatt, ha a gyermek Márkusfalván is nyerhetett volna magasabbfokú kiképeztetést, semmi szín alatt nem történhetett volna meg, mivel Máriássyné levelei tanúsága szerint végtelen szeretettel ragaszkodott fiához s csak ttagy nehezen törődött bele az elválásba. 12 ) A márkusfalvi iskola lelkes patrónusa volt Máriássy Zsig­mond is, aki sárospataki tanulmányai után Wittenberget kereste fel. Hazatérve, ő alatt érhette el az iskola fénykorát. Maga ís felkarolta a tudományokat és Márkusfalvát a kriptokalvinizmus szepesi központjává tette. Koríttyáni Mátyás, az akkori iskola­mester, Pilcz Gáspár prédikátorral együtt Máriássy Zsigmond patronátusa alatt működött. 13 ) Az iskola Zsigmond nagy tudománykedvelése ellenére is utódjai alatt sem fejlődött ev, latíniskolává, hanem megmaradt továbbra is népiskolának, amelyben azonban a latin nyelvnek is hely jutott. Az iskolának egyetlen ránkmaradt tankönyve, melyet 1637-ből ismerünk, szintén latin nyelven készült. Ratigius Ven­cel, az iskola akkori rektora, „Sententíae Evangelíorum dominí­calíum ín usum scholarum collectae, hemistichiis latinis, nec non rhytmis bohemicis collígatae" címen Lőcsén Brewer L. könyv­nyomdájában bocsátotta közre tankönyvét, melyet tanítványaí­nak, Máriássy Imrének, Boldizsár- és Samunak ajánlott. A tan­könyv vallás-erkölcstani segédkönyv volt, amennyiben össze­foglalva nyújtotta a vallásos-erkölcsi axiómákat tartalmazó verssorokat, amelyeket eddig az iskolában emlékelés céljából táblára irtak, A tankönyv szóval a diktamen pótlására szolgált. Érdekes továbbá, hogy mind a márkusfalvi, mind a görgői iskola rektorai és tanítói egy-kettő kivételével 14 ) (Fabricius Já­nos, Fröhlich Samu) 15 ) nem külföldi egyetemet végeztek, hanem rendszerint hazai intézetekben nyerték kiképeztetésüket. Sőt közülük csak egynéhány járt a jelesebb hírű hazai ev, iskolái valamelyikébe, így pld. az eperjesi, bártfai, lőcsei, késmárki ev. latiniskolákba, 16 ) mig legtöbben a privigyei, németlipcseí (raje­12 ) Iványi B. i. m. XXI. 1. és Deák Farkas i. m. i. h. 13 ) u. o. 117. 1. és lásd még u. o. XXV. 1. 14 ) A rektorok sorrendjét Kupecz L. i. m. Rezik Gymnas. alapján közli. lä ) Fröhlich S. Elbingent kereste fel Mylius miatt és azonkívül Regens­burgban tanúit. (Index ordinat. 24. 1.) 14 ) Stentzel Késmárkon, Bártfán (Ev. eml. 55. 1.), Urbani Eperjesen,

Next

/
Thumbnails
Contents