Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
a Görgey és a gradeczi Horváth Stansith azonnal csatlakozott a reformációhoz és emlitésreméltó, hogy a legújabb időkig, illetőleg a grad. Horváth Stansith család kihalásáig e három család nemcsak, hogy ev. hitéhez mindvégig tántoríthatatlanul ragaszkodott, hanem mindenkor az ev. egyház buzgó pártfogójának is mutatkozott. Az iskolaügyet, a ránk maradt gyér adatok szerint, legelőször a Máriássy család karolta fel, amennyiben Máriássy Pál és felesége Sighér Anna nemcsak hitbuzgó lutheránusok, hanem a magánföldesuri területükön levő ev, egyházak szervezői is voltak. Férj és feleség egyaránt tudománykedvelő volt, akik első sorban saját gyermekeik nevelésére külön iskola felállítását tervezték. Miután 1565-ben Zsigmond személyében már fiuk született, az iskola alapításának kérdése aktuálissá válhatott, főleg Sighér Annára, a gyermek anyjára nézve, aki, fennmaradt leveleinek tanúsága szerint, az anyai szeretetben egész boldogságát feltalálta, 1 ) Máriássyné vallásos, gondos, szeretetteljes, boldog anya, aki akkor sem akart megválni fiától, mikor annak tanulmányai folytatása céljából Sárospatakra kellett mennie; utóbb meg wittenbergi útjáról hallani sem akart, 2 ) Nem járunk talán messze az igazságtól, midőn annak a nézetnek adunk kifejezést, riogy a márkusfalvi iskolát Máriássy Pál főleg feleségének Sighér Anna bíztatására létesíthette- közvetlenül Zsigmond fiának 1565-ben történt születése után. Annyi tény, hogy 1567-ben már meg volt a márkusfalvi iskola, amennyiben abból az időből ismerjük annak rektorát Corl Bálint személyében, aki maga mellé kántornak hivta akkor Stentzel Jánost, 3 ) akit eddig, Franki, 4 ) Kupecz r ') és Iványi 0 ) Rezik J. Gymnasiología ja nyomán helytelenül az iskola első rektorának tartottak. Stentzel J. csak másfél évig maradt Már' kusfalván, innét Korponára ment el szintén kántori minőségben. 7 ) A görgői iskola nem sokkal a márkusfalvi iskola után ké1 ) Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára. (Közi. Szepes vm. múlt). 1917. XXI. 1.) -) u. o. és v. ö. Deák Farkas: Magyar hölgyek levelei. Bpest. 75. 1. 3) Ev. Eml. 56. 1. ") Franki V. „A hazai és külföldi isk. a XVI. sz." Bpest, 1874. 125. 1. 5 ) Kupecz Lygurg: A nemesek iskolái, vagy az úgynevezett mágnásí iskolák a Szepességen. (Szepesm. Tört. Társ. Évk. V. évf. 1889. Lőcse 153. 1.) p ) Iványi B. i. m. i. h. 7) Ev. emlék. 55—56. 11.
