Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

sokban rendszerint három tanerő állott egy-egy ev. latin iskola élén és ennek megfelelően találunk az előbbi helyeken öt-öt, az utóbbiakban rendesen csak három-három osztályt, amelyeknek mindegyikében azonban több évet töltenek a tanulók. Ép úgy, mint az osztályok nincsenek szigorúan évfolyamok szerint elválasztva, nem találnak igazi határvonalat népoktatás és mai értelemben vett középoktatás között sem és nincs meg a szigorú választófal tanár és tanuló között sem. Az egész közoktatás még meglehetős egységes egészet alkotott; nincs oly tagozottság és éles ellentét, mint manapság az egyes iskolatipuszok között, viszont egyöntetűség síncsen tanterv, tanrendszer és módszer tekintetében, mert mindegyik iskola visszatükröztette eredeti, individuális fejlődésének bélyegét.

59

) Határozott kijegecesedni készülő irányt csak a latin iskolák humanisztikus jellegében fedezhetünk fel. A humanisztikus irányú intézeteket a protestantizmus fellépése fejlesztette ki, mert azok jobban megfeleltek céljának. A Szepességen is az ev. szellemtől áthatott ev. társadalom épen azért tartott fenn a legújabb időkig három ev. latin iskolából kifejlődött ág. hitv. ev. főgimnáziumot, — amelyek közül azonban a lőcsei a materiális korszellemnek 1868-ban már áldozatul esett és megszűnt, — hogy azok úgymint az ősi késmáfkí ev. líceum és a megújodott iglói ev. főgimnázium is, az ev. vallásos szellemnek és a közműveltségnek védőbástyái legyenek. Lássuk már most a márkusfalvi, görgői, illetőleg topporczí és nagyeőri intézetek „nemesi és mágnási" jellegét és kulturális szerepét, hogy azután a lőcsei, késmárki és iglói ev. latin iskolák fejlődését és közműveltségi jelentőségét részletesebben bemutathassuk. 2. Nemesi pártfogóság alatt álló szepesi ev. iskolák. Luther Márton nemcsak a városokat, hanem a nemeseket is felszólította, hogy alapítsanak és szervezzenek iskolákat, amelyek a közműveltség megszilárdítását és ennek révén a reformáció erősítését is biztosítsák. A Szepességen három nemesi család, névszerint Máriássy, S9

) A prot. iskolák ezen változatos szervezetének jó és árnyoldalaira helyesen mutatott rá dr. Szelényi Ödön „A magy. ev. nevelés története a reformációtól napjainkig." Pozsony 1917. c. értékes munkájában. (116. 1.)