Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora

kezében van, hiszen a város még nem váltotta meg teljesen a Thököly-féle várkastélyt a Rueber-család örököseitől,

2

) A várkápolna tényleg egyelőre még a város birtokában maradt,

3

) de ev, istentiszteletet nem tartottak többé benne és azért egy új templom építésén fáradoztak a késmárkiak, A templom, miután szilárd kőtemplom építéséhez engedélyt nem nyerhettek, keményfából épült 1717-ben a város szélén a védfalakon kívül egy korcsmának helyén. Nagyszabású fatemplomot emeltek, melynek anyagi költségeihez a városi polgárságon kívül kozzájárult még Németország, Dánia és Svédország is, XL Károly svéd király oly nagy érdeklődést tanúsított iránta, hogy a gyűjtést elrendelte saját országaiban,

4

) A templom alkotója Müttermann György volt Poprádról, aki az építésért 660 frtot kapott, maga a templom közel 5000 frtba került,

5

) A templom központi rendszerrel tekintélyes méretekben épült,

6

) A hatalmas festményekkel ékesített műalkotást kívülről sárvakolattal vonták be s ma az az ev, egyház küzdelmes múltjának egyik büszke alkotása.

7

) Az evangélikusok helyzete a Szepességnek magyar fennhatósága alatt álló területén egyre súlyosabb lett, mivel III. Károly király uralma határozottan a Regnum Marianum megvalósítására törekedett. Törvényes intézkedésekkel az eretnekség teljes megsemmisülését készítette el az uralkodó és megfosztotta a prot. egyházat törvényben biztosított jogalapjától, midőn az 1715 : XXX, t, c, a királyi kegyelemből tette ezentúl a protestánsok vallásszabadságát függővé, A prot. egyház ezzel elvésztette közjogi helyzetét és törvényen kívüli állapotba sülyedt le. A vallási sérelmek csak magán jellegűek lehetnek és ezeknek -) u, o. i. h. 3

) Lásd e kérdésről részletesebben „Adalék a késmárki Thököly-féle várkápolna jogtörténetéhez" c. tanulmányomat. (Prot. Szemle 1905. 465 —477. 1.) "} Vitalis Pál és Míchaelídes János gyűjtőkönyve jelenleg is megvan a késmárki ág. hitv. ev. egyházközség levéltárában. 5

) Késmárk ág. hitv. ev. egyházközségi levéltárában fasc. 1717, fi

) 34 m,-nél valamivel hosszabb és 30 m.-nél szélesebb, magassága 11.60 m. 7

) Részletes műtörténelmi leírását lásd Línberger István: A késmárki ev. fatemplomnak és a városi köztemetőnek leírása. Késmárk, 1892,; továbbá dr, Bruckner Győző: „A késmárki evang. fatemplom." (Prot, Szemle 1908. 104—111, 1,) és Késmárk sz, kir, város műemlékei, Eperjes 1908- 62—72. 1.