Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
ját; hiszen nem az elzálogosított feszületek, kelyhek és egyházi ruhák kiváltása volt a gondja, hanem tivornyázásra, könynyelmü és tékozló életére kellett neki a pénz. A fraternitás szívességét pedig, amiért a székdíjból 41 aranyat lefizetett, azzal hálálta meg, hogy midőn 1541-ben Bécsben járt, újból bevádolta a fraternítás papjait a királynál engedetlenség és pártoskodás miatt. A király erre természetesen újból felhatalmazta őt, hogy a legnagyobb eréllyel lépjen fel papjaival szemben és megengedte neki, hogy ne csak a bebörtönözéshez, hanem még a testi fenyítéshez ís nyúlhasson. Az erről szóló hírek csakhamar elterjedtek a Szepességen is, Horváth pedig, hogy papjaira még jobban ráijesszen, azt is jelezte, hogy legközelebb a papok megzabolázása céljából zsinatot hív össze. A papok közt nagy rettegés támadt, mert éTőre tudták, hogy felebbvalójuk a királyi bizalmat újabb zsarolásra fogja felhasználni. Emiatt Werner Györgyhöz, a sárosí várkapitányhoz fordulnak segítségért, mert tudják, hogy a zsinat nem az erkölcsi életrend megjavítása, hanem a pénzkícsíkarás céljából fog összehívatni. 4 ' 5 ) Werner Gy, biztosítja is a fraternitást jóindulatáról és pártfogásáról^ 47 ) A papok jól sejtették, hogy a zsínattartás ijesztgetés ujabb összeg kipréselésére. Tényleg a prépost megegyezett bécsi utja után Lomnytza Jakab lublói jegyzővel, hogy a fraternitás papjaitól a zsinattartás tervének elejtése ellenében nagyobb összeget sarcolnak ki. Lomnytza Jakab magához hivatta a podolini várba a XIII. város két leggazdagabb papját, Lőrincet Iglóról és Jánost Ménhárdról és bejelentette nekik, hogy a prépost legközelebb zsinatot tart, ami azonban, véleménye szerint, tekintélyesebb pénzösszeggel el volna odázható. A tárgyalások ez alapon megindultak és végre megállapodott a fraternitás a préposttal abban, hogy 100 frt lefizetése esetén az utóbbi elhalasztja a zsinatot 5 évre. Ezen összeg lefizetése ellenében a w ) . . . Lupinura induit animam et certos fratres dirís detinuit Carceribus, piis nostris precibus ac appellationibus contemptís, etiatn omnibus admonitionibus spretis, non ourans suum officium, sed tantum temporale quaerens commodum, non Dei glória, sed nostra illi Curae erat pecunia; non cura animarum, sed tantum opulentia divitiarum; praetendit nunc brevi celebrare Synodum et omnes convocare, non ad morum reformationem, sed ad pecuniarum collectionem, ut audivimus, Si dabimus pecuniam nostram; non advertit emendationem et inopiam, Synodus nullus erit, (u, o. 249. 1.) * 7 ) u. o. 253. 1.
