Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
fraternítás azt óhajtja, hogy biztosítsa neki a prépost eddigi privilégiumait s hogy tagjaínak szabad bejárása legyen hozzá. A prépost tehát megint győzött, hiszen pénzhez jutott s egyéb célja úgysem volt a zsinattal, a papok pedig még örültek, hogy 100 frt birsággal szabadultak, mert biztosra vették, hogy Horváth, ha zsinatot tart, még jobban megkopasztotta volna őket. 48 ) Nem a reformoktól féltek a papok most sem, hanem a prépost szípolyozásától rettegtek; emiatt akarták mindenáron elkerülni a zsinatot és ezt hangsúlyozzák is irataikban. Ha így tárgyilagosan beállítjuk az eseményeket, megtaláljuk az okokat és okozatokat és nem elég, mint Hradszky teszi, kijelenteni, hogy a fráter-, nítás csak mindenáron szabadulni akart a zsinattól és hajlandó volt pénzzel ís a prépostot halasztásra bírni. 49 ) Hradszky azonban elmulasztotta azt, hogy a matríkulát részletesebben áttanulmányozza, mert akkor megtalálta volna a pontos indokolását annak, hogy miért akarják a papok a zsinatot elhalasztani s hogy miért hajlandók a halasztás érdekében még jelentékeny pénzáldozatra is, A prépost kapzsisága, jellemtelensége már magában véve is gondolkozóba ejthette volna a fent említett* írót, sőt meg is győzhette volna arról, hogy ilyen ember nem törődik és nem ís törődött soha az egyház belső életével és a zsinat tartását nem erkölcsi reformok hozatala végett tervezte; hiszen nála a tízparancsolata abban az egyben nyer összefoglalást: ,,Da pecuniam!" A prépost telhetetlensége ezentúl nem ismer határt és a condotierik példájára megragad minden alkalmat, hogy anyagi - jólétét előmozdítsa. Nem válogatós az eszközökben és azonnal utánozza a földesurak s a zsoldosvezérek ujabb zsarolásait. Egész életének főcélja: a pénzszerzés és ahol ujabb jövedelemre szert tehet, ott átgázol a legtermészetesebb jogokon és biztosítja fényűző, renaissance szellemű életmódjának alapját: a pénzt. Megalázza ezen visszaéléseivel a saját társadalmi állását, becsületét s alárendelt papítestületének méltóságát. Moller elkeseredésében azt írja róla, hogy lelkipásztorokból marha- és dísznópásztorokat csinál. 50 ) 4S ) u. o. 256, 1, 40 ) Hradszky J, í. m, i, h, , 50 ) Pastores hominum fierent pastores boum, posset etiam eis dare cum tempore scrofas ad sustentandam eas, tunc pastores anímarum etiam fierent pastores scrofarum. (Matr, Moll, 246, 1,)
