Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
arról értesült, hogy a prépost emberei mégis szedték a sarcot, szemrehányást tett neki. Horváth azonban kibúvót talált és pap létére egyszerűen letagadta, hogy ő szedette volna a papságtól a sarcot, azt állítván, hogy a pénzt önként ajánlották fel neki. Kijelentette még azt is, hogy sokéirt nem adná, ha ismerné az árulót 1 , reméli azonban, hogy Fels L. katonai hatalma csakhamar megrendül majd s akkor következik a leszámolás. 15 ) Fels L. erélyes közbelépése használt, mert ennek hatása alatt írta Horváth a fraternitáshoz azon levelét, melyben megígéri, hogy a szokott törvényes székdíjon kívül nem vet ki rá sarcot, sem semminemű terhet. 16 ) A fraternitás hálás is ezért Felsnek éls hálája jeléül egy, kívül-belül aranyozott serleget ad át neki. Az átadás alkalmával Fels egyenesben megigéri, hogy védemébe veszi a papságot, sőt Ferdinánd király jóindulatába is ajánlja, egy nagy kiváltságlevelet eszközölvén ki a fraternítás részére, mely egyszersmíndenkorra elejét vegye a prépostok zaklatásának. E kiváltságlevél elnyerése «celjjabol ajánlja' a generáliskapitány, hogy vagy egyházi, vagy világi férfi küldessék a királyhoz, 17 ) Ezen időben a prépost Krakóban tartózkodott. Visszatérése után a senior felkereste és bejelentette neki, hogy Fels Leonhard generáliskapitány határozott utasítása értelmében nem adhatnak semmilyen összeget sem a prépostnak és alázatosan kérte őt, hogy ne zaklassa annyira a szegény papokat, mert az ártatlanok jajveszékelése az egekig hallatszik és nem marad boszúlatlanúl sem a jelenben, sem a jövőben. E kijelentése: ,,Ti az enyém vagytok és amivel birtok, az mind az enyém" a papságra nézve sértő éls helytelen. Hisz ez esetben „rosszabbul állunk, mint a barmok pásztorai, mert azok az évi bérért szolgálnak, melyet meg nem sarcol senki; azok szabadok és örülhetnek Istentől kapott javaiknak. Ha Főtisztelendőséged így bánik velünk, kicsoda kíván a papok közül fenhatósága alatt maradni? hiszen máris kevesen vagyunk papok és még azokat a keveseket is elűzi! A városi polgárok, falusi liakók, nemeisek szitkozódnak, gyalázzák Főtisztelendőségedet és a pokol fenekére kívánják," Dacára azonban, hogy Moller minden módon engedékenységre akarta bírni a prépostot, az nem tágított és haladt a maga útján. 15 ) u. o._147. 1. «) u. o. 147. 1. és 148. 1. ") u. o. 149. 1.
