Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
A huszítismus tehát elterjedt a Szepesiségben a XV. évszázad első évtizedeiben, e század derekán már általános jelleget nyert, mignem Mátyás az Alföldre telepíti Giskra Jánost és vitézeit 1462-ben. Tanaik azonban alkalmassá tették a talajt arra, hogy a tekintélyt képviselő egyházzal) szemben a Szepességben újabb mozgalmak indultak meg és így előkészítették, ha nem is közvetlenül, de közvetve a szepesü városokban isi a reformáció elterjedését. 3. Egyházi állapotok a Szepességen a reformáció elterjedése előtt. A reformációnak a XIII. szepesi városban s egyáltalában az egész Szepességen való meghonosodását és elterjedését nem vezethetjük többé vissza tisztán külső körülményekre és okokra. A hagyományokra támaszkodó írók a Szepességnek é'lénk németországi, ipari és kereskedelmi összeköttetéseível s azzal, hogy a szepesi tanuló-ifjúság a wittembergi s egyéb német egyetemeket látogatta, vélik megmagyarázhatni, hogy miért terjedt el a reformáció olyan rohamosan a Szepességen. Ezek a külső körülmények igaz ugyan, hogy némileg előmozdíthatták az új tanok elterjedését, de nem biztosíthatták volna azoknak meggyökeresedését is. S ha csak ilyen külsőségek siettették volna e tanok elfogadását, nem lett volna azoknak jogalapjuk ahoz, hogy kikezdjék a régi egyházat és következésképen nem is dönthettek volna meg azt. Kellett tehát mélyebben fekvő okoknak is lenniök, amelyeknek megismerése és feltüntetése világosabb képet nyújt nekünk a Szepesség reform-mozgalmaínak szükséges voltáról. Lélektani tényezők sürgették a hitújítás elterjedését és megszilárdítását a XIII. szepesi városban is, csak úgy, mint hazánkban 1 ) és Európaszerte. A Szepességen is megtaláljuk azokat a momentán okokat, amelyek előmozdították és életre keltették tulaj donképen a reformációt: a renaissancekori erkölcsöket és ez okok nyomán fakadó léha és ledér világfelfogást, mely akkor a Szepességen ép úgy, mint Európa összes művelt államaiban általános volt. A Szepesség is hódolt a kulturállamokban felkapott koreszméknek, amelyek a renaissance tanítása szerint a testi, földi és érzéki javak élvezésére és hajhászására vezettek. Sőt a renaissance gondolkodásmód már 1 ) Lásd: „Renaíssancekorí erkölcsi állapotok hazánkban c. cikkemet a Protestáns Szemle 1908. évf. 669—683. 1.
