Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
pedig a papok, szerzetesek, illetőleg a gyűlölettel eltelt városi polgárok feljegyzéseiből. Hiszen tény és tagadhatatlan, hogy a husziták sok rombolást és pusztítást okoztak a Szepességen épen a kiegyenlíthet tétlen elvbeli ellentétek miatt. Egyfelől a dogmákon alapuló hierarchikus társadalmi élettel szemben állott a szabadon mozgó, önájllóságra törekvő individualizmus, másfelől szlávísmus és a németség állottak egymással szemben. Elfogultság volna azonban a huszitákban csak zsiványokat, latrones stb. látni, kik egyebet sem tesznek, mint pusztítanak, kegyetlenkednek, rombolnak; téves továbbá fővezérükben, Giskrában csak zsiványkapitányt látni. 33 ) Hiszen ezek a husziták letelepedtek a Szepességben, templomokat építettek, új társadalmi élet szervezésén fáradoztak és volt továbbá — amint a gyér adatokból kitűnik — hitéletük is. Vezéreik Giskra J. és Axamyth P. pedig nem kis tehetségek, amit bizonyít már az a körülmény is, hogy egészen idegen területen állva meg tudnak küzdeni a nehézségekkel, sőt kiváló társadalmi állást is tudnak maguknak teremteni. Giskrának fényes udvara is van; szereti a pompát és biztosítani is akarja az udvartartáshoz szükséges összes tényezőket, kellékeket. Nemcsak politikai szükségből léptek vele utóbb szövetségre egyes uralkodóink, hanem mert személyi kiválóságát és seregének fegyelmezettségét elismerték. Összeköttetésben állottak vele Ulászló, Erzsébet, Hunyadi János, V, László és Hunyadi Mátyás is, akivel Giskra utóbb személyesen is találkozott. V. Lászlónak tántoríthatatlan híve maradt haláláig, politikai elve tehát állandó és, jelleme határozott. 34 ) Katonái sem nyúzó-fosztó zsiványok, martalócok, hanem fegyelemhez szokott katonák, hiszen ők alkották később Mátyás állandó hadseregének zömét. Ha pusztítottak ís a husziták a Szepességben, 35 ) megtették ezt azért, mert ellenfelekkel álltak szemben, de hogy egész ténykedésük itt csupán a rombolásból állott volna, elfogult állítás és éppenséggel ellentmond a történelmi valóságnak. 33 ) V. László király a Szepességen garázdálkodó huszita rablók kiirtására Bártfa város polgárságára már hadiadót is vetett ki. (Bártfa sz. kir. város levéltára 694. sz.) **) Giskra János jellemét helyes világításba helyezte Dr. Tóth-Szabó Pál: A csehhuszita mozgalmak stb. c. művének 180—182. 1. 35 ) Dr. Tóth-Szabó P.: Giskra, különös tekintettel Abaujmegyére. Bpest. 1903. 49. 1.
