Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
Lőcse ostromához és minthogy csak kis ágyúi voltak, Szepes- • várából hozatott Lőcse alá két nehéz ágyút, hogy eredményesen kezdhesse meg a város erős várfalainak lövetését. Kemény J. tábornoknak Lőcse felmentésére siető serege azonban megtámadta Eszterházynak Márkusfalván portyázó csapatait és teljesen szétverte azokat és mintegy 75-öt közülök elfogott. E vereség után a nádor sem gondolhatott többé komolyan Lőcse ostromára és ezért július hó 2-án megkezdte visszavonulását Szepesváralján, Iglón, Szepessümegen keresztül Csütörtökhely felé. A fejedelmi csapatok üldözőbe vették őket, de erősebb összetűzésre nem került már a sor. A hajdúk is elhagyták a Szepességet, amennyiben a pestis újra tizedelni kezdte az itteni lakosságot. 7 ) A pestis Pünkösd táján Leibiczon lépett fel, majd erősebben pusztított Iglón és Lőcsén. Kétségbeesés szállta meg az embereket, hiszen legtöbb helyen elhaltak a pestisben a papok ís, kik nem nyújthattak így a népnek súlyos megpróbáltatása idején lelki vigaszt. Pestisben hunyt el Zabler Péter lőcsei lelkész és az öt sz. kir. város superíntendense is, aki több ízben a 24 szepesi városi fraternitásnak is odaadó, kötelességtudó esperese volt és akinek a szepesi egyházszervezet megalkotásánál 1614-ben Szepesváralján is nevezetes szerep jutott. Zableren kívül a pestis áldozatai lettek még a ménhárdi, iglói, szepesolaszií, szepesszombati, felkai, izsákfalvi, rokuszí, csütörtökhelyi, svábóczi lelkészek és a Szepesség összes segédlelkészei a bélain kívül. 8 ) A pestis mindegyik félben felébresztette a béke vágyát s csakhamar III. Ferdinánd és I. Rákóczi Gy. békebiztosai jártakkeltek a Szepességen keresztül. A béke megérett, érezte ezt mindenki, barát és ellenfél egyaránt s hiába igyekezett Croyssy francia követ Késmárkon és Lőcsén át a fejedelemhez, hogy meghiúsítsa a békealkudozásokat. 9 ) A békealkudozások az 1645-iki december hó 15-én megkötött linczi békére vezettek, amely azután 1647-ben törvény7 ) u. o. 203—205. 1. 8 ) Ménhárd lelkésze Tomarisci Ist., Iglóé Horler Szaniszló, Szepesclaszié Reich Joakim, Szepesszombaté Arelt Gergely, Felkáé Hertelius Illés, Izsákfalváé Schelich György, Rokuszé Goltz Joakim, Csülörtökhelyé Bárányi József, Svábóczé Bárányi Pál. (Matr. Goltz. 686—688. 1.) 9 ) Késmárkon Thököly István ünnepiesen fogadta a francia követet,, aki nagy kísérettel utazott. Lőcsén is fényes fogadtatásban részesült. (Hain 208. 1.)
