Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen

erőre emelkedett.

10

) A linczi béke, a magyar protestánsok utolsó nagy sikere, megerősítette a bécsi békét, azonfelül kiterjesztette a vallásszabadságot a jobbágyokra, kiket a földesurak nem kényszeríthetnek többé vallásukkal ellenkező szertartásokra és kimondotta, hogy az ev. papok ezentúl el nem mozdíthatók és akik elűzettek, azok visszahelyezhetők. A templomfoglalások megszűnnek és áz elfoglalt templomok közül a katholíkusok 90-et kötelesek az evangélikusoknak visszaadni.

11

) Az 1647 : 6. t.-c. 4. §-a kimondja, hogy a Szepességen a katholikusok kötelesek az evangélikusoknak visszaadni a káposztafalvi templomot a főoltárral együtt, a dunajec-krempachi templomot és a csütörtökhelyi kápolnába a katholikusok bejárása kívülről legyen, ne a főtemplomon át.

12

) Csáky István erőszakoskodásait a linczi béke, illetőleg 1647 t.-cikk tehát jóvátette és valláspolitikája, mellyel a Szepesség eretnekségét megtörni óhajtotta, úgy látszott, kudarcot vallott. 12. A jezsuita rend megjelenése és ellenreformátor! működése a Szepességen. ^ Csáky István, a törhetetlen akaratú férfiú azonban nem az az ember volt, aki könnyen beletörődött volna terveinek meghiúsításába. Neki kapóra jött Lippay György esztergomi érseknek a klérus és néhány katholikus főúr nevében a linczi béke becikkelyezése ellerí tett protestációja s jóllehet a rendek csupa előrelátásból a béke törvénybe iktatásakor záradékul hozzácsatoltatták, hogy ,,a klérusnak és némely világi kalholikusnak ellenmondása figyelembe nem vétetik, sőt örök időkre érvénytelennek nyilváníttatík";

1

) Csáky István nem tartotta ezek alapján a békét törvényesnek. Lengyelországból visszatérve azonnal hozzáfogott megszakított híttérítési munkájához és az ellenreformáció síkerének 1

") Zsilinszky Mihály: A linczi békekötés és az 1647-íki vallásügyi törvénycikkek története. Budapest, 1890. 187—230. 1. A1

) Zsilinszky M.: A magy. országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformációtól kezdve. Bpest, 1891. II. k. 501—518. 1. részletesen ismerteti a törvénykönyvbe iktatott békepontokat. — Lásd még e szerzőtől ,,A linczi békekötés" i. m. 442—443. 1. 12

) Zsilinszky M., A magy. országgyűlések vallásügyi tárgyalásai í. m, 510. 1., ahol a szerző a törvénycikket magyar fordításban szószerint közli és lásd „A linczi békekötés" c. művét 409., 429, és 447. 1. 1

) A magy. országgyül. vallásügyi tárgyalásai i. m. 503—504. 1.