Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
városok belügyeibe, — mint amilyen a vallás ügye ís volt, — jogtalan beavatkozásnak minősítette s azon volt, hogy az ne járjon eredménnyel. Míg Lubomirszky Sebestyén sohasem zaklatta az evangélikusokat túlzott követelésekkel, lengyel staroszták szokása szerint, fia, Szaniszló, aki 1607-ben apjától átvette a szepesi starosztia vezetését, már kevésbbé türelmes velük szemben. A kikényszerített ajándékok, melyekkel jóindulatát időről-időre megvásárolhatták, súlyos terheket róttak a tizenhárom szepesi városi fraternitás lelkészeire. így 1609-ben Wiernik Szaniszló alkapitánya útján 2000 arany forintot követelt az ev. lelkészektől, a moszkvai hadjárat költségeire. Mikor azonban a fraternitások nem birták előteremteni ezt az óriási összeget, megelégedett a felajánlott 1000 írttal is. 6 ) Azonban minthogy ő keveset tartózkodott a Szepességen s ügyei vezetését teljesen alkapitányaira és időközönként ideküldött kommiszáriusaira bízta, 7 ) lehetséges, hogy azok sokszqr urok meghagyása s tudta nélkül is zsarolták az evangélikusokat, kik vallásuk megvédése érdekében semmi áldozatot sem sokallottak. Nagy konsternációt keltett azonban 1612-ben a lengyeL királynak azon intézkedése, hogy a tízenhárom szepesi város kegyúri jogainak megsértésével, az ellenreformáció szolgálatában álló és már eddig is nagy érdemeket szerzett Muchovszky Alphonsus Mátyás podolini plébánosnak juttatta a durándi parochiát. Xylander István, a fraternitás esperese és Durand lakossága a legnagyobb ellenállásra készült, a káptalani helyvivő Andaházy Gáspár pedig Wiernik Sz. lublói alkapitánynál keresett velők szemben segítséget, hogy Muchovszky Alphonsus beiktatását lehetővé tegye. Wiernik Sz. az elzálogosított városok jogaiba való újabb beavatkozástól félt a káptalan részéről és azért kitérő választ adott a káptalani helyvivőnek és hangoztatta, hogy egyházi ügyekbe nem avatkozhatik starosztajának egyenes utasításai nélkül. Dirner Jónás, az elzálogosított tizenhárom szepesi város grófja meg Durándon tartott szigorú vizsgálatot, mivel tudomására jutott, hogy a podolini plébános Durándon nagy agitácíót fejtett ki és néhány hívet szerzett magának. Dirner irásbelileg hathatós védelmet kért a lublói alkapitánytól Muchovszky ellenében és kiemelte levelében a 6 ) Matr. Goltz. 28—29. és 39. 1. Részletesen tárgyalta az egész zaklatási esetet Scholtz i. m. I. 227—230. és 237—238. 1. 7 ) A 2000 aranyat is tulajdortképen Wiernik Sz. alkapitányon kívül
