Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen

mének. Alatta az evangélikusokat az ellenreformáció részéről nem fenyegette a Szepességen nagyobb veszedelem. A Szepességen az ev. egyház történetében a XVII. században négy főurí családnak jutott kiválóbb szerep; a Thököly, Thurzó és kath. részről a Lubomirszky és Csáky családoknak. A Csáky családról későbben szólunk. Ezek közül a Thököly család megalapítója, Sebestyén, még a régi korszak bátor és tevékeny harcosa;") fia I. István ís tanúságot tett hithűségéről a Bethlen G.-, Rákóczi György-féle felkelések alkalmával, egyébként azonban szereplési köre inkább Késmárk városára terjed ki, mint az egész Szepességre.

4

) A Thurzók közül György, akkori nádor és Kristóf szepesi főispán a protestantizmus világi védelmezői e korban a Szepességen. Thurzó Kristóf, Pethe és Pázmány befolyása révén, elhagyta ugyan az ev. vallást, melyben nevelkedett, de csakhamar kétségek gyötrik, keresi az üdvösségre vezető vallást és 1613-ban visszatér az ágostai hitv. ev, egyház hívei közé. Xylander István szepesváraljai ev. pap, a lelki tanácsadója s Thurzó György nádor, midőn nagy örömmel értesül öccse tettéről, azt jórészben Xylander érdeméül rój ja fel. Thurzó Kristóf ettől fogva az ev. egyháznak lelkes híve és mint befolyásos és hatalmas főúr, azt minden tekintetben istápolja.

5

) Az 1614-íki szepesváraljai zsinat létrehozása körül is övé az érdem. Az első Lubomirszky, Sebestyén, aki 1593-ban kapta örökös jogon a szepesi starosztiát, katholikus vallású ugyan, de a szepesi evangélikusok szempontjából szereplése nem volt hátrányos, Lubomírszky Sebestyén staroszta az evangélikusok pártfogójának mutatkozik akkor, mikor az ellenreformáció idejében a magyar és a lengyel királyok egyöntetű s megsemmisítőén szigorú rendelkezéseivel szemben az evangélikusokat ellentállásra buzdítja és megígéri közbenjárását érdekükben a lengyel udvarnál, Feltehető, hogy Lubomírszky Sebestyént nem pusztán jóindulat vezette, hanem anyagi érdekeit, másrészről pedig hatalmát féltette. Viszont a magyar király rendelkezéseit az elzálogosított 3

) V, ö, Késmárk és a Thököly család c, tanulmányomat i, h, 9—19. 1. *) u. o. 20—25. i;, 71—87, és 146—157, 1, 5

) -Az áttérést maga Xylander Ist, részletesen ismertette a matr, Goltzianában 170—190. 1. „História de admírabili et iuxta memorabili conversione Spectabílis et Magnifíc. Dn. Dn. Comitis Chrístophori Thurzó de Bethlenfalva" c, fejezet alatt.