Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

majd meg e két hitvallás összevetéséből állították össze Megander és Obsopaeus 1568-ban a XXIV szepesi városi esperesség hitvallását. Nem' eredeti alkotás, de a helyi viszonyokhoz megfelelően jól összeállított hitvallás mindegyik és ha a reformáció eszméit nem is teljesen,de azok lényegét mindenesetre felölelték és azért nagy hatással voltak a szepesi ev. egyház fejlődésére. Különösen exegetikai tudásukat ragyogtatták a Heptapolitana szerzői annyiban, hogy az egyes fogalmak meghatározása után nemcsak az ágostai hitvallásból és apológiából kölcsönözték az idézeteket állításaiknak igazolására, hanem felvonultatták gazdag fegyvertárukból *s a megfelelő idézeteket, melyeket a szentírásban és az egyházi írók müveiben való jártasságuk folytán most ügyesen értékesítettek. Igaz ugyan, hogy a meghatározások túltömörsége miatt az idézetek gyakran kissé erőszakosan vannak a szövegbe beállítva és sokzszor hiányzik közöttük a szigorú logikai átmenet és következetes összefüggés. Sok theologiai tudásra szorulunk, hogy az egymás mellé rakott idézetek nyomán teljes és tiszta képet nyerjünk a szóbanforgó egyházi kérdések mibenlétéről. A sok exegetikai rész miatt túlságosan mozaikszerű a Heptapolitana és XXIV szepesi városi hitvallás és azért nem adnak azok oly egységes képet, mint az ágostai hitvallás, mely nemcsak exegesissel, hanem a logika vasfegyverével is dolgozik, hogy megérthetővé tegye a lelki forrongás jogosságát. Igazságtalanok volnánk azonban, ha a Pentapolitana és különösen a Heptapolitana és Scepusiana hitvallások mozaikszerű összeállításának hangoztatása mellett észre nem vennők azt, hogy míg ezek elsősorban papi testületek és egyházi hatóságok (érsekprimás, szepesi prépost), tehát egyházi és vallási kérdésekben úgyis járatos theologusok számára készültek, addig az ágostai hitvallás megjelenése nemcsak elsőrendű egyházi, hanem világpolitikai esemény is volt, amennyiben theologiai kérdésekben kevésbbé járatos világiak részére is kellett az ev. tanokról markáns vonásokban egy áttekinthető és teljes képet nyújtani. A XXIV szepesi városi hitvallás egyházi jellegét bizonyítja azonfelül még az a tény is, hogy azt a XXIV szepesi városi fraternitás papjai írták alá és nem politikai s városi hatóságok, mint az ágostai hitvallást. A papok pedig széleskörű bibliaismeretük alapján a hitvallás mozaikszerű jellege dacára tiszta képet nyerhettek a rövidesen és inkább exege-