Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

majd meg e két hitvallás összevetéséből állították össze Me­gander és Obsopaeus 1568-ban a XXIV szepesi városi esperesség hitvallását. Nem' eredeti alkotás, de a helyi viszonyokhoz meg­felelően jól összeállított hitvallás mindegyik és ha a reformá­ció eszméit nem is teljesen,de azok lényegét mindenesetre felölel­ték és azért nagy hatással voltak a szepesi ev. egyház fejlődé­sére. Különösen exegetikai tudásukat ragyogtatták a Hepta­politana szerzői annyiban, hogy az egyes fogalmak meghatáro­zása után nemcsak az ágostai hitvallásból és apológiából köl­csönözték az idézeteket állításaiknak igazolására, hanem fel­vonultatták gazdag fegyvertárukból *s a megfelelő idézeteket, melyeket a szentírásban és az egyházi írók müveiben való jártas­ságuk folytán most ügyesen értékesítettek. Igaz ugyan, hogy a meghatározások túltömörsége miatt az idézetek gyakran kissé erőszakosan vannak a szövegbe beállítva és sokzszor hiányzik közöttük a szigorú logikai átmenet és következetes összefüggés. Sok theologiai tudásra szorulunk, hogy az egymás mellé rakott idézetek nyomán teljes és tiszta képet nyerjünk a szóbanforgó egyházi kérdések mibenlétéről. A sok exegetikai rész miatt túl­ságosan mozaikszerű a Heptapolitana és XXIV szepesi városi hitvallás és azért nem adnak azok oly egységes képet, mint az ágostai hitvallás, mely nemcsak exegesissel, hanem a logika vasfegyverével is dolgozik, hogy megérthetővé tegye a lelki for­rongás jogosságát. Igazságtalanok volnánk azonban, ha a Penta­politana és különösen a Heptapolitana és Scepusiana hitvallá­sok mozaikszerű összeállításának hangoztatása mellett észre nem vennők azt, hogy míg ezek elsősorban papi testületek és egyházi hatóságok (érsekprimás, szepesi prépost), tehát egyházi és vallási kérdésekben úgyis járatos theologusok számára ké­szültek, addig az ágostai hitvallás megjelenése nemcsak első­rendű egyházi, hanem világpolitikai esemény is volt, amennyi­ben theologiai kérdésekben kevésbbé járatos világiak részére is kellett az ev. tanokról markáns vonásokban egy áttekinthető és teljes képet nyújtani. A XXIV szepesi városi hitvallás egy­házi jellegét bizonyítja azonfelül még az a tény is, hogy azt a XXIV szepesi városi fraternitás papjai írták alá és nem politi­kai s városi hatóságok, mint az ágostai hitvallást. A papok pedig széleskörű bibliaismeretük alapján a hitvallás mozaikszerű jel­lege dacára tiszta képet nyerhettek a rövidesen és inkább exege-

Next

/
Thumbnails
Contents