Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
felvilágosítást 17 ) és e tekintetben még az ágostai hitvallásnál is részletesebb. Az egyház azon meghatározása, mely szerint az az Isten igéjéhez és a szentségekhez van kötve s a Megváltón kívül nincs feje, 18 ) a XXIV szepesi városi hitvallásban teljesen hiányzik, ellenben feltaláljuk a Heptapolitanaban. 19 ) A Heptapolitanaban meg viszont hiányzik a szabad akaratról szóló hítcikkely, mely a Pentapolitana és a Scepusianaban röviden tárgyalja azt, hogy az ember akarata korlátolt és csaK. némileg választhat a jó és rossz között és az evangéliumban sem tudunk hinni saját erőnkből. 20 ) Az ember akarata a bűnbeesés óta korlátolt, mert az embert is a sátán Csábította engedetlenségié és ezen csábításból származik minden rossz, amiért az Isten az általa alkotott földet is' elátkozta. 21 ) A teremtésről szóló ezen fejtegetést nem találjuk fel az ágostai hitvallásban, de némi nyomát látjuk az ágostai hitvallás és apológiájának első hitcikkelyében, mely az egy isteni osztatlan lény három megkülönböztetett személyének nagy alkotó hatalmát hangoztatta. Az ágostai hitvallás szövegét összehasonlítva a tőle származott Pentapolítana, Heptapolitana és Scepusiana szövegével, ki kell emelnünk, hogy azok nem szószerinti, hanem pontos tartalmi átvételt tüntetnek fel. Sokszor az egyes hítcikkelyek az ágostai hitvallás cikkelyeinél rövidebben vannak stilizálva, ami itt-ott a pontosság és a könnyű megérthetés rovására is megy, mint pld. a bünbánatról szóló résznél. A Heptapolitana és Scepusiana hitvallásban azonban sokszor a hozzácsatolt sok bibliai idézet miatt a hítcikkelyek hosszabbra nőnek, mint az ágostai hitvallás hitcikkelyei. Az idézetek, melyeket Melanchton a szentírásból és egyházi írók müveiből merített avégből, hogy hitcikkelyeit velők védje, részint a hitvallásból, részint az Apológiából valók. Általában tömör, ügyes tartalmi kivonatot készítettek Stockei L. Melanchton hitvallásából és a Pentapolitana nyomán a Heptapolitana szerzői 1559-ben dec. hó 6-án Selmeczbányán, ÍT ) „Descriptio caeremoniarum Ecclesiasticarum in civitatibus Montanis Hungáriáé"; kiadta Breznyik i. ra. 158—160. 1. 18 ) Az ágostai hitvallás 8. §-a. s lö ) Alía descriptio ecclesiae. 20 ) 19. §. 21 ) De creatione. 2. §. .
