Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
hogy egyházának hü sáfára legyen, köz- és magánéletében kerülje a botrányos életmódot, a mindenkori esperesnek engedelmeskedjék, a fraternítás hivatalos titkait jól mégőrizze, annak szabályait hűségesen megtartsa és tekintélyét és előnyét minden téren óvja és gyarapítsa. — A szepesei hitvallás szövege előtt olvassuk még az apostoli hitvallást (1. 1.), a niceaeí zsinaton hozott hitvallást (2—3. 1.) és az Athanasius-féle hitvallást 14—8. I.). 5 ) A XXIV szepesi városi fraternitás hitvallása tartalmi tekintetben egyezik az öt sz. kír. város hitvallásával, 6 ) amelynek szerzője 1549-ben Stockei L. volt, 7 ) de még ennél is közelebb áll az alsóbányavárosok hitvallásához, mely confessio Heptapolítana név alatt ismeretes s 1559-ben december hó 6-án Selmecbányán keletkezett. 8 ) Stockei L. munkájának főforrása a Melanchton-féle ágostai hitvallás és annak apológiája volt. Stöckelt és utána az alsóbányavárosokat (Körmöc, Selmec stb.) és a XXIV szepesi vá3 ) A tulaidonképeni hitvallás á 11—31. 1. olvasható és n 35—63. 1. következnek a hitvallás aláírói. 1573. jan, 8-án mint elsők írták alá: Plattner Antal esperes és lőcsei pap, Schnell Tamás szepesolaszi, Obsopaeus Cyriák szepesváraljai, Fröhlich Tamás iglói Hortensius B. leibiczí, Schultz János bélai, Gnysnerus Bálint poprádi, Clemc-ns Jakab ménhárdi, Lemmel Jakab ízsákfalvi, Rutthenus Leonhard svábóczi, Hankóczy Ferenc izsákfalvai, Nikasy György durándi, . Praetorius Mátyás ménhárdi, Stockei János szepesszombati, Scholtz Procopíus kakaslomnici, Hertell Mátyás malompatakí, Fabry Kristóf illésfalvaí, Fii Servatius káposztafalvai, Kellner Ferenc csütörtökhelyi, Ritter Ferenc káposztafalvai, Reichwald Miklós csütörtökhelyí, Roxer Imre pálmafalvi, Herkó Simon svábóczi és Pickl Zacharias ruszkinóczi lelkészek. — Mint utolsó Almer Pál ruszkinóczi lelkész irta alá 1674-ben a hitvallást. 6 ) Ezt hangoztatta a hitvallás aláírásakor 1599-ben Wagner Izsák váraljai és Gera Konrád káposztafalvai lelkész ís a confessio 41. 1. '') Megjelent három nyelven Fischer Jánosnál 1613-ban Kassán e címen: Confessio Christianae doctrinae quinque Regiarum Liberarumque Civitatum in Hungária superiore. — Bekanntnus Christlicher Lehr und Glaubens der fünf könig. Freystädt in Obei-Hungern. — Az öt szabad városoknak fölső Magyar-országban, Cassanak, Lőtsének, Bartphának, Eperiesnek és Szibinnek Keresztyesi tudományról és hitről való Vallás tétele. — Ezt a ritka példányt a késmárki ev, liceum könyvtára bocsátotta tanulmányozás végett rendelkezésemre, A Pentapolítana megjelent még Ribini i, m. 79—86, 1. * 8 ) A'Heptapolítanát kiadták: „Joh. Burius, Micae históriáé evangelícorum in Hung." Neosolií 1578.; Ribini i. m, 133—146. 1.; Ribini kiadása alapján Barbis I. i. m. 22—29. 1. és Breznyik 1. i. m. 146—160. 1.
