Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

gítő, de általánosságban elég tiszta képet nyújtottak az ev. egyház akkori szervezetéről. Az egyházmegye élén álló archi­diaconus vagy szenior tisztségéről rövid pár sorban markáns jel­lemzést kapunk (16. §.), de annak széles iogkorét ís jelezték az egyes kánonok (1. §., 2. §., 5. §., 7. §., 14. §.). A szabályzat a lelkészi állás anyagi és erkölcsi színvonalát biztosítja és rá­mutat a lelkész hivatásának nagy jelentőségére és szigorúan követeli tőle az igaz ev. hit hirdetését (1., 4., 7., 8., 14 §§.). — A hívek lelki gondozásával ís foglalkoznak a kánonok és val­lásos, istenfélő életet követelnek tőlük, sőt az ellenszegülők­kel szemben még a kiátkozás és a városból való elűzetésnek a fegyverét is igénybe veszik (6., 12., 13. §§.). Kiterjeszkedik a zsinat a megülendő ünnepek megtartására (3. §.) és az isten­tiszteleti és temetési szertartások megállapítására (4., 12., 13. és 11. §§.), az egyház szeretet-munkájára, nevezetesen a sze­gényügy rendezésére (9., 10. §§.), az iskolaügyre (2. §.) és utasításokat ad a városi tanácsnak az ev. élet erősítésére és fenntartására vonatkozó teendőkre nézve. (6., 2., 14, és 15. §§.) A zsinat végzései konciliánsak és az egyházi szertartá­sokra, a papi ruha viselésére, az ünnepek megülésére, egy­szóval az adiaphoriák kérdésére vonatkozó intézkedéseiben még sok tekintetben a régi kath. egyház szellemét tüntetik fel. A zsinat határozatain teljesen ev. szellem vonul végig s noha egyes az egyházi kultuszra vonatkozó külsőségekben nem tu­dott még szakítani a régi állásponttal, csodálnunk kell a zsi­nat határozott, radikális irányzatát, mert különösen az adia­phorák erősen foglalkoztatták még a XVII., sőt XVIII. szá­zadban ís az ev. egyházat a Szepességen. A zsinat határozatai feltétlenül hatással voltak Lőcse ré­vén, amely tagja volt a XXIV. szepesi városi fraternitásnak is, a Szepesség egyházi életére. E tizenhat pontból álló kánon valóban életbelépett és e mellett bizonyít az a tény is, hogy 1590-ben nov. hó 12-én Bártfán megjelentek Wagner Márton esperes felhívására az esperesség illetékes tényezői (Lőcse kö­vetei is) 27 ) közös tanácskozásra a Kassán tartandó zsinat elő­készítése végett és ez alkalommal a városok hitvallásán és a Corpus docíxinae-n kívül az eperjesi 1546-íki zsinaton alkotott 27 ) Schwarz Tamás német prédikátor, Mylius I. iskolarektor és Lőcse város képviseletében Drübler S. (Libellus actuum synod. c kézirat a M. Nemzeti Múzeum kéziratában Quart. Lat, 1169.)

Next

/
Thumbnails
Contents