Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
gítő, de általánosságban elég tiszta képet nyújtottak az ev. egyház akkori szervezetéről. Az egyházmegye élén álló archidiaconus vagy szenior tisztségéről rövid pár sorban markáns jellemzést kapunk (16. §.), de annak széles iogkorét ís jelezték az egyes kánonok (1. §., 2. §., 5. §., 7. §., 14. §.). A szabályzat a lelkészi állás anyagi és erkölcsi színvonalát biztosítja és rámutat a lelkész hivatásának nagy jelentőségére és szigorúan követeli tőle az igaz ev. hit hirdetését (1., 4., 7., 8., 14 §§.). — A hívek lelki gondozásával ís foglalkoznak a kánonok és vallásos, istenfélő életet követelnek tőlük, sőt az ellenszegülőkkel szemben még a kiátkozás és a városból való elűzetésnek a fegyverét is igénybe veszik (6., 12., 13. §§.). Kiterjeszkedik a zsinat a megülendő ünnepek megtartására (3. §.) és az istentiszteleti és temetési szertartások megállapítására (4., 12., 13. és 11. §§.), az egyház szeretet-munkájára, nevezetesen a szegényügy rendezésére (9., 10. §§.), az iskolaügyre (2. §.) és utasításokat ad a városi tanácsnak az ev. élet erősítésére és fenntartására vonatkozó teendőkre nézve. (6., 2., 14, és 15. §§.) A zsinat végzései konciliánsak és az egyházi szertartásokra, a papi ruha viselésére, az ünnepek megülésére, egyszóval az adiaphoriák kérdésére vonatkozó intézkedéseiben még sok tekintetben a régi kath. egyház szellemét tüntetik fel. A zsinat határozatain teljesen ev. szellem vonul végig s noha egyes az egyházi kultuszra vonatkozó külsőségekben nem tudott még szakítani a régi állásponttal, csodálnunk kell a zsinat határozott, radikális irányzatát, mert különösen az adiaphorák erősen foglalkoztatták még a XVII., sőt XVIII. században ís az ev. egyházat a Szepességen. A zsinat határozatai feltétlenül hatással voltak Lőcse révén, amely tagja volt a XXIV. szepesi városi fraternitásnak is, a Szepesség egyházi életére. E tizenhat pontból álló kánon valóban életbelépett és e mellett bizonyít az a tény is, hogy 1590-ben nov. hó 12-én Bártfán megjelentek Wagner Márton esperes felhívására az esperesség illetékes tényezői (Lőcse követei is) 27 ) közös tanácskozásra a Kassán tartandó zsinat előkészítése végett és ez alkalommal a városok hitvallásán és a Corpus docíxinae-n kívül az eperjesi 1546-íki zsinaton alkotott 27 ) Schwarz Tamás német prédikátor, Mylius I. iskolarektor és Lőcse város képviseletében Drübler S. (Libellus actuum synod. c kézirat a M. Nemzeti Múzeum kéziratában Quart. Lat, 1169.)
