Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
Szepesolaszihoz közel eső Ágostháza (Velbach) akkor szintén önálló, népes német egyházközség, amelynek 1574 óta Rosner János személyében ev. lelkésze volt. 55 ) A Hernád völgyében a reformáció elterjedésének legjelentőségteljesebb kiinduló- és központja Igló, ahol Fischer A., Leudischer Gy. és Bogner Bertalan szilárdították meg azt. Igló hatása érezhető és kimutatható egész környékén és ennek tulajdonítható, hogy Káposztafalván (Kapsdorf), Pálmafalván (Paímsdorf), Illésialván (Sperendorf), Csütörtökhelyen (Donnersmark), Szepessümegen (Schmögen), a reformáció korában még kizárólag német, jelenleg teljesen eltótosodott és kath. lakosságú községekben csak ev. szellemben működő lelkészeket találunk. Csak Odorinhan volt a lakosság tót, de ez is 1557-ben az ev.vallást követte és akkori ev. lelkésze H erkó Simon volt. 56 ) Káposztafalván 1557-ben Gniesner Bálint volt dobsinai ev. pap,^ 7 ) Pálmafalván ugyancsak 1557-ben a későbbi ménhárdi lelkész, majd a XXIV. szep. városi fraternitásnak alesperese és esperese a zsolnai származású Clementis Jakab, 58 ) terjesztették és honosították meg az ev. vallást. Illésfalva (jelenleg Iglónak leányegyháza), mely Kurimjánnal egy anyaegyházközséget alkotott és teljesen német lakosságú volt, Egydivs nevű lelkipásztora révén már 1553-ban megismerkedett a reformációval 59 ) és véglegesen 1570-ben Fabry Kristóf szervezte át 60 ) ev. szellemben az egyházat nem minden ellentállás nélkül, mivel az illésfalviak még nem szakítottak teljesen a képek tiszteletével és Miklós szentnek közbenjárásában is még erősen hittek. 61 ) Csütörtökhely reformátora 1565-ben Cyprianus, 62 ) majd K einer Ferenc. 63 ) Utóbbi 1573-ban irta alá a XXIjV. szep. városi frat. hitvallását. Végül a felsőhei nádvölgyi fraternitáshoz tartozó, akkori időben még német Szepessümeg (Igló tőszomszédságában) reformációját Roth János fejezte be 1585-ben. 64 ) 55 ) Matr. Moll. 543. 1 .Jelenleg Ágostháza lakossága tót és katholikus. 56 ) u. o. 457. 1. 57 ) u. o. 58 ) u. o. 59 ) u. o. 437. 1. 60 ) u. o. 495. 1. és v. ö. Scholtz i. m. II. k. 156—160. I. 6 *j Matr. Moll 590. 1. 62 ) u. o. 489. 1 Csütörtökhely a reformáció korában még színtiszta német község volt. 63 ) Scholtz i. m. 207. 1. ö4 ) Matr. Moll. 464. 1. — Szepessümeg akkor önálló anyaegyház.
